Az eddig vártnál nagyobb ütemű magyarországi jegybanki kamatcsökkentést jósolnak új előrejelzésükben londoni felzárkózó piaci elemzők, a recesszió mellett a váratlanul alacsony inflációra hivatkozva. A londoni befektetési és elemző részlegének új, módosított prognózisa szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) már a jövő év első negyedére 5,50 százalékig csökkenti jelenleg 7,00 százalékos irányadó kamatát. A cég eddig 6 százalékos jövő évi MNB-kamatmélypontot valószínűsített. A jövő év első felére más nagy citybeli házak is 6 százalék alatti magyar kamatszintet várnak. A minapi     elemzések szerint valószínű, hogy a Monetáris Tanács valamikor tart egy “lélegzetvételnyi szünetet”, de 2010 második negyedévében folytatódhat az enyhítési ciklus, és a 6 százalékos “történelmi szint” alá csökkenhet a jegybanki alapkamat

A bankok egy része még titkolja, milyen új lakáshitel termékkel indul ősszel. Persze nem zárható ki az sem, hogy egyelőre inkább csak a piacot és egymást figyelik, és csak azután döntik el, mit is lépnek.Az eligazodást némiképp nehezíti, hogy - még a nyáron bejelentettek szerint - október 1-jétől ismét lehet állami támogatás mellett lakáshitelt felvenni. A bankok egy része nyilvánvalóan az erre szolgáló konstrukciót is új termékként hirdeti, pedig ez a támogatás a nyomába se ér a régebbinek, a felhasználása meglehetősen korlátozott.A kölcsönt nem lehet használt lakás vásárlásához, csak új lakás építésére és vásárlására, valamint korszerűsítésre felvenni.

A lakossági devizahitelek csökkentését célzó lépésekhez kért felhatalmazást a kormánytól a Magyar Nemzeti Bank. Simor András jegybankelnök a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank törökországi közgyűlésén arról beszélt, hogy a későbbi gazdasági válságok megelőzése érdekében a jegybank a pénzügyi stabilitást veszélyeztető pénzügyi tevékenységek és termékek felfüggesztését szeretné elérni. Hozzátette, hogy a központi banknak lehetőséget kellene kapnia arra, hogy ha szükségesnek látja, törvénymódosításokat illetve intézkedéseket ajánljon a kormány számára az újabb gazdasági krízis elkerülése illetve hatásainak csökkentése érdekében. Simor András szólt arról is, hogy a Nemzeti Bank egyebek mellett a forinthiteleknél szigorúbb zálogérték- és jövedelmi feltétel bevezetésével csökkentené a devizahitelek vonzerejét.

A deviza alapú hitelt felvevő magyarok csaknem fele úgy ítélte meg áprilisban, hogy komoly problémát jelent majd számára hitelének visszafizetése. A felmérés  magyarországi 18-59 éves lakosság körében végezték február és április között, havonta 800 ember megkérdezésével.

Az eredményekből kiderül, hogy márciushoz képest áprilisban valamelyest javult a magánhitelek visszafizetési esélyének megítélése a lakosság körében. Márciusban még a megkérdezettek 64 százaléka vélte úgy, hogy komoly gondot okoz majd számára a törlesztés, míg 6 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem fog tudni törleszteni. Februárban azonban még csak 44 százalék ítélte meg úgy, hogy komoly gondot okoz a fizetés, és 8 százalék gondolta azt, hogy nem fog tudni törleszteni.

A piackutatók szerint a pesszimisták aránya márciusról áprilisra egyrészt a forint erősödése miatt csökkent. Közrejátszhat továbbá a pozitív változásban, hogy a bankoknál lehetővé vált egy-egy kölcsön futamidejének meghosszabbítása.  A magyarországi munkalehetőségeket meglehetősen pesszimistán ítélik meg a magyarok. A következő tizenkét hónap munkalehetőségeit a válaszadók 94 százaléka látta rossznak vagy nem túl jónak márciusban, és 92 áprilisban. A személyes anyagi helyzet, vásárlásra való alkalmas időszak és munkalehetőségek mutatóit magában foglaló fogyasztói bizalmi index áprilisban 3 ponttal, 40 pontra emelkedett márciushoz képest.