A magyar gazdaság tragikus csapdában van, mert a hanyatlás fékezésére, a gazdaság élénkítésére nem állnak a rendelkezésére azok a fiskális és monetáris eszközök, amelyeket Csehország és Lengyelország alkalmazhat - jelentette ki Bokros Lajos szombaton Gyöngyösön. Vagyis a GDP-hez viszonyított 70 százalékos államadósság, az államháztartási hiánycél teljesítésének kényszere és a valutaválságtól való félelem miatt nem élhet a jegybank a kamatok csökkentésével, illetve a pénzintézeteknek nyújtott hitelek eszközével - közölte a volt pénzügyminiszter a Fiatal Közgazdászok Országos Találkozóján.
A devizahitelek forintalapúvá tételének könnyítésén dolgozik a kormány.
A költségek nagy részét az állam állná, de az adósnak és a bankoknak is hozzá kéne járulniuk. Mivel csökkenne az ország kockázati szintje, ezért IMF források bevonása sem kizárt. Tavaly októberben született egy megállapodás a kereskedelmi bankok és a kormány között arról, hogy a devizahitelek terhei ne szökjenek az égbe. A hitelesek kérhetik a törlesztési futamidő meghosszabbítását vagy a fizetési kötelezettség átmeneti felfüggesztését. Szintén lehetőséggé vált a devizahitelek forintalapúvá tétele, amennyiben az adós nem tudná fizetni a törlesztést a forint árfolyamvesztése miatt. A lehetőséggel mégis kevesen éltek, mivel a cserével csak nagyobb összegű hitelre lehet szert tenni, illetve a forintkamat is lényegesen magasabb a svájci frank alapúnál. A kormány ezen kíván segíteni. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt mondta, hogy az átváltás szükségessége nyilvánvaló, a Pénzügyminisztérium hetek óta tárgyalja az ügyet. Ki fizessen?A fő kérdés, hogy az átváltás költségeit ki állja.
Összesen több mint 500 milliárd forint összegben nyújt kölcsönt az állam az OTP-nek és a Földhitel és Jelzálog Banknak a vállalati és a lakossági hitelezési affinitás bővítése érdekében. Az OTP 400 milliárd, az FHB 120 milliárd forint összegű hitelhez jut, amelyből az OTP 200 milliárdot vállalkozásokhoz köteles kihelyezni. A hitelek kockázatát és tőkeszükségleteit a bankok vállalják. Az állam a felügyelő bizottságokba és audit-bizottságokba egy-egy tagot delegál, akik felügyelik a hitelkihelyezéseket. A hitelek piaci kamatozásúak lesznek, de a két bank csak minimális tőkeköltséget számol fel a benchmark plusz 250 bázispontos kamatra (Magyarország kockázati felára ennek duplája körül van).
A hitelek hároméves futamidejűek lesznek - derült ki a Pénzügyminisztérium sajtótájékoztatóján. Erre a közelmúltban módosított államháztartási törvény ad lehetőséget, amelynek értelmében a Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézetek juthatnak kölcsönhöz.
A külföldi anyabankok leánybankjai nem tervezik hitelezési tevékenységük szűkítését.
Magyarország eddig jól teljesítette a hitelszerződés feltételeit - mondta James Morsink, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyar missziójának vezetője szerdai washingtoni telefonos sajtókonferenciáján. Mint fogalmazott, jónak ítéli azt, ahogyan Magyarország teljesítette az IMF készenléti hitelszerződésben vállalt feltételeket, a romló gazdasági kilátások és a kitartó pénzügyi piaci nyomás ellenére. Az IMF igazgatósága március 25-i ülésén megállapította, hogy Magyarország teljesítette a második részlet lehívásához kapcsolódó kritériumokat, és a 2.107,5 millió SDR* összeg - mintegy 2,5 milliárd euró - lehívhatóvá vált.
Az amerikai kormány ma ismerteti, hogyan szabadítaná meg a bankokat rossz hiteleiktől.
Magyar idő szerint ma kora délután ismerteti az washingtoni pénzügyminisztérium azt a tervet, amelynek célja a pénzügyi rendszer megtisztítása a rossz hitelektől. A válság elleni hat hónapos harc egyik legfontosabb lépésének tartott elképzelés lényegét már közölték: magántőkét akarnak bevonni az akcióba és piaci módszereket alkalmaznak a kockázatos kölcsönök árának meghatározására.
Másként fogalmazva az állam magánbefektetőknek fog támogatást adni a mérgező hitelek felvásárlásához, mégpedig a tegnap kiszivárogtatott információk szerint kezdetnek 75-100 milliárd dollárt, majd az eredmények értékelése után esetleg még többet. A cél legalább 500 milliárd dollárnyi rossz hitel - elsősorban a hitelválságot kirobbantó bedőlt vagy bedőléssel fenyegető másodlagos jelzáloghitel - kiemelése a bankrendszerből, de ez elmehet akár 1000 milliárdig is.
Thomas Mirow, az EBRD elnöke , az Európai Bizottságot arra szólította fel, hogy vegye fontolóra az euró övezethez való csatlakozás idejének lerövidítését. “Az Európai Bizottságnak világos szolidaritási jelzést kellene küldenie a kelet-európai országoknak” - fogalmazott az elnök . Mirow ezzel összefüggésben úgy vélte: kívánatos lenne például a felvételre való várakozás időtartamának a jelenlegi két évről egy évre történő lerövidítése a stabilitási paktumban előirányzott adósságkritériumok betartása mellett. Egy ilyen lépés összességében hozzájárulna Kelet-Európa stabilizálásához - hangoztatta az EBRD elnöke.
A svájci jegybank beavatkozott a deviza piacon a svájci frank gyengítése érdekében, és a piacon egyre többen tartanak attól, hogy más államok is követik majd a példát. A gazdasági nagyhatalmak 2004 óta nem interveniáltak a piacon, a magyar devizahitelesek azonban akár örülhetnek is a lépésnek . A forinttal szemben is esett a frank A frank a forinttal szemben is gyengült, a jegyzés péntek reggel 191 forint körül volt, míg egy nappal korábban ennél több mint 10 forinttal magasabb volt a kurzus. Március első hetében 215 forintot is elkértek a frankért, azaz egy hét alatt a frankhitelesek 12 százalékot nyertek.
Egy Bank, akinek nem kell segítség!
A Deutsche Bank bejelentése szerint idén nyereséges lehet, s nincs szüksége tőkeemelésre. A német pénzintézet vezetése reméli, hogy a bank idén visszatér a nyereséges működéshez, s jelenleg nem látják szükségét annak, hogy bármilyen külső forrást tőkeemelés formájában bevonjanak. A cég optimizmusát kedvező év eleji teljesítménye alapozta meg. Ugyanakkor úgy vélik, az egész pénzügyi szektor számára nagyon nehéz év lesz az idei, a bevételek csökkenni fognak a gazdaság gyenge teljesítménye, a megszorítások és hitelpiac szűkülése valamint a befektetők kockázatkerülése miatt. A nagybank a bankszektorban 2010-re vár fellendülést.
A lakástulajdonosok, akik új bérlőt keresnek akár komolyabb árengedményre is kényszerülhetnek.
Emelés kizárva A jelenlegi piaci helyzetben nem képzelhető el a bérleti díjak emelése A statisztikában ugyanakkor még nem látszik jelentős árváltozás, a fővárosban továbbra is 50 ezer forint az alsó lélektani határ, míg vidéken ez akár 30-35 ezer forint is lehet.
A válságban ugyanis a tulajdonosok - a nagy kínálat közepette - mindenképp szeretnék kiadni ingatlanjukat, csökkenteni az üresen állás időszakát, csak hogy bevételhez jussanak.
A Versenyhivatal szerint nem várható jelentős áremelkedés hitelfronton az egyoldalú szerződésmódosítást korlátozó törvény hatására.
A szigorítást igencsak szorgalmazó Gazdasági Versenyhivatal (GVH) furcsállja, hogy az ügyfelek érdekeit védő és a verseny számára kedvező törvénymódosítás miatt a Magyar Bankszövetség kommunikációjában azzal riogat: a fogyasztók az eddigieknél nehezebben jutnak majd hitelhez és többet kell fizetniük a nekik folyósított kölcsönökért. Kiemelték azt is, hogy a GVH elemzései szerint a magyar kamatfelárak nemzetközi összehasonlításban még régiós (cseh, lengyel és szlovák) szinten is meglehetősen magasak.
A tartalomban lapozva is haladhat!