Összesen több mint 500 milliárd forint összegben nyújt kölcsönt az állam az OTP-nek és a Földhitel és Jelzálog Banknak a vállalati és a lakossági hitelezési affinitás bővítése érdekében. Az OTP 400 milliárd, az FHB 120 milliárd forint összegű hitelhez jut, amelyből az OTP 200 milliárdot vállalkozásokhoz köteles kihelyezni. A hitelek kockázatát és tőkeszükségleteit a bankok vállalják. Az állam a felügyelő bizottságokba és audit-bizottságokba egy-egy tagot delegál, akik felügyelik a hitelkihelyezéseket. A hitelek piaci kamatozásúak lesznek, de a két bank csak minimális tőkeköltséget számol fel a benchmark plusz 250 bázispontos kamatra (Magyarország kockázati felára ennek duplája körül van).
A hitelek hároméves futamidejűek lesznek - derült ki a Pénzügyminisztérium sajtótájékoztatóján. Erre a közelmúltban módosított államháztartási törvény ad lehetőséget, amelynek értelmében a Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézetek juthatnak kölcsönhöz.
A külföldi anyabankok leánybankjai nem tervezik hitelezési tevékenységük szűkítését.

Erről  Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter több Magyarországon érdekelt hitelintézet vezetőjével tárgyalt. A kölcsön forrását a nemzetközi szervezetektől (Európai Unió, IMF) származó 20 milliárd euró biztosítja.
A most körvonalazott konstrukció jóval kedvezőbb a bankok és részvényeseik számára, mint az eddigi, a bankok hitelezési tevékenységét segíteni hivatott csomagok, tervezetek voltak, hiszen az állam minimális beleszólást kér a bankok működésébe a hitelért cserébe. Az egy-egy felügyelő bizottsági, illetve audit-bizottsági tag delegálása inkább csak jelképesnek tekinthető, s ellenőrző funkciót jelent.
 

Gyorsan be kell vezetni az eurót!

Magyarország számára az euró minél gyorsabb bevezetése jelenti a pénzügyi kockázatok jelentős mérséklését - mondta Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter azon a szerdai budapesti gazdaságpolitikai konferencián, amelyet az Ybl Közéleti Klub szervezett. Az álláspontom az, hogy Magyarországnak a lehető leggyorsabban euróra van szüksége - mondta Bajnai Gordon, hozzátéve, hogy természetesen ehhez teljesíteni kell az euróövezetbe való belépés feltételeit. Hangsúlyozta, hogy emellett az országnak radikális lépéseket kell tennie a versenyképesség javítása érdekében, és szükségesnek nevezte a mindössze 57 százalékos foglalkoztatási ráta nagymértékű javulását, valamint az újraelosztás mértékének jelentős csökkentését. Bajnai Gordon úgy véli, hogy már jövőre 3-4 százalékos elsődleges többletet kellene elérni az államháztartásban, majd hosszabb távon 4-5 százalékos többletet kellene teljesíteni ahhoz, hogy Magyarország irányában tartósan visszatérjen a bizalom. Szerinte a múlt év októbere óta mintegy harmincezer munkahely szűnt meg Magyarországon, de tízezer új is keletkezett.

Elmondta: a kormány által eddig bejelentett, tervezett intézkedések, együttesen mintegy 800 milliárd forintos, hozzávetőleg 2,7 milliárd eurós kiigazítást tesznek lehetővé az államháztartásban már az idén, egyúttal a mostani, hozzávetőleg 54 százalékos “adóéket" 7 százalékponttal csökkentenék. Kiemelte, hogy a válság ellenére a magyar gazdaság növekedési potenciálja még mindig 2 százalékos, a gazdaságot pedig olyan pályára kell állítani, hogy ez a mérték tovább emelkedjen 2-2,5 százalékponttal. Úgy vélte, hogy a szükséges szerkezeti lépésekkel Magyarország akár megerősödve is kijöhet a válságból. Beszámolt arról is, hogy a kormány a válság kezelésére mintegy 5 milliárd euró összegben indított el két évre szóló gazdaságélénkítő, válságkezelő programot. Ebből 2 milliárd euró már elérhető a gazdasági szereplők számára. Ezen túl kifejezetten a beruházások, illetve az építőipari fejlesztések támogatására - kétéves időtartamra - mintegy 6 milliárd eurós csomagot állított össze a kormány - hangoztatta a miniszter.