A magyar gazdaság tragikus csapdában van, mert a hanyatlás fékezésére, a gazdaság élénkítésére nem állnak a rendelkezésére azok a fiskális és monetáris eszközök, amelyeket Csehország és Lengyelország alkalmazhat - jelentette ki Bokros Lajos szombaton Gyöngyösön. Vagyis a GDP-hez viszonyított 70 százalékos államadósság, az államháztartási hiánycél teljesítésének kényszere és a valutaválságtól való félelem miatt nem élhet a jegybank a kamatok csökkentésével, illetve a pénzintézeteknek nyújtott hitelek eszközével - közölte a volt pénzügyminiszter a Fiatal Közgazdászok Országos Találkozóján.

Vagyis egyetlen eszközzel, a kiadások visszafogásával rendelkezik csak ahhoz, hogy a hiánycél teljesíthető legyen, ez pedig a belföldi kereslet, így az adóbevételek további csökkenését eredményezi. Ezért van csapdában a magyar gazdaság - tette hozzá a közgazdász.
Nincs lehetőség költekezni Bokros Lajos elmondta: Magyarország ma azért van lényegesen rosszabb helyzetben, mint Csehország vagy Lengyelország, mert abban az időben, amikor a konjunktúra kedvezett az exportnak, elpazarolta a lehetőségeit. Ennek a következménye, hogy a valutaválság, az állam- és bankcsőd elkerülése érdekében nem engedhetjük meg magunknak azt a fajta fiskális és a monetáris expanziót, amit nem csupán a visegrádi országok gyakorolnak, hanem például Németország vagy Japán is.

Kétszámjegyű hiányok terhét nyögi az ország Példaként említette, hogy 2002 és 2006 között, a banánköztársaságokra jellemző kétszámjegyű államháztartási hiányt produkált Magyarország, miközben versenytársai reformok sorát vezették be. Mindennek ma az a következménye, hogy az olyan intézkedések, mint a 13. havi nyugdíj és 13. havi bér nem fenntarthatóak. Ha nem a kormányzat vonja vissza, akkor a piac rombolja le ezeket. Ez utóbbi viszont lényegesen nagyobb megrázkódtatással járna - fűzte hozzá. Ebben a helyzetben nincs más út, mint a reformok útja. Vagyis a magyar gazdaságpolitikának az a felelőssége, hogy a 2010 második felére prognosztizált világgazdasági konjunktúra beindulásának idejére a magyar gazdaság versenyképességét a reformok elindításával legalább részlegesen helyreállítsa - mondta Bokros Lajos.

Talpon kell maradni Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék egyben a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke úgy vélekedett: a 2009-ben a magyar gazdaságpolitika legfőbb célja a gazdaság működőképességének fenntartása, vagyis a talpon maradás, hiszen ennek hiányában végképp illúzióvá válik a fenntartható fejlődés. Ugyanakkor a legnagyobb probléma, hogy a gazdaságpolitika a gazdaság valós teljesítményétől elrugaszkodott bevételekkel számolt. Ez 7 százalékos különbséget jelent az eredetileg tervezett GDP-növekedés, illetve a várható visszaesés között, amelynek nyomán 1000-1300 milliárd forint hiányzik a költségvetésből. Ugyanakkor nagyban függ a világgazdaság idei teljesítményétől, hogy miként hajtható végre akár korlátozottan is a 2009-es költségvetés, hiszen az ország gazdasága 80 százalékban az exportpiacoktól függ - mondta Kovács Árpád..