Bajnai Gordon szerint Magyarországon az emberek félnek az ingatlanadótól, de nagyon sokan megnyugodhatnak, mert a kormány olyan vagyonadót vezet be, amely a lakosság 95 százalékát nem terheli majd. Erről a miniszterelnök a Magyar Televízió Este című műsorában beszélt csütörtökön. Arra a kérdésre, hogy ezt így - figyelembe véve a politikai hullámverést is - megéri-e bevezetni, úgy válaszolt: le kell bontani az évtizedes tabukat a politikai életben, mert az országban éppen ezek miatt nem lehetett haladni az elmúlt években. Bajnai Gordon kiemelte: a vagyonadó tervezett formája igazságos és vállalható.
Az ingatlanadót 2011-től kívánja előkészíteni a kormány 2014. évi bevezetéssel, kedvezményeket érvényesítve a 62 évnél idősebb nyugdíjasoknál és az összeg 50 százalékának levonhatóságát biztosítva a személyi jövedelemadóból
Idén 128 milliárd forintot, jövőre pedig 740 milliárdot mozgatna meg a kormány adó-, és járulékrendszer átalakításával. Az idei átrendezés semleges hatású, jövőre viszont azzal számol a kabinet, hogy mínusz 13 milliárd forint lesz az átalakítások egyenlege - tudta meg kormányzati forrásból az MTI kedden.
A gazdasági korrekció elkerülhetetlen Magyarországon a magas államadósság és a külső finanszírozás nehézségei miatt - jelentette ki James Morsink, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációjának vezetője hétfőn Budapesten nemzetközi sajtótájékoztatón.
A kormány átvállalná az ötödik nap munkabérét azoknál a cégeknél, ahol egyébként hetente csak négy napot dolgoznának. A miniszterelnök a Kormányzati Válságmegelőző és Válságkezelő Központ (KVVK) megalakulása után bejelentette: erre uniós forrásokból 20 milliárd forintot különítenek el, és a javaslatot a jövő héten már tárgyalja a kabinet.
Néhány, az adót és az illetékeket érintő változás lép hatályba február elsején, ilyen a 250 ezer forint feletti készpénzforgalom korlátozása, a módosított cégautó adó, a standolási szabályok változása, illetve a parlamenti képviselők költségtérítése után megfizetendő 15 százalékos adó. A standolási szabályok szerint a röviditalokról nyilvántartást kell vezetniük a vendéglátóipari vállalkozásoknak.
1998 óta egyetlen érdemi reform sem történt, 2008 októberében a korábbi pazarlás miatt az államcsőd szélére jutott az ország, a gazdasági növekedés újraindításához szerkezeti reformok kellenek. Ezek a gondolatok is szerepelnek Bokros Lajos Reformok kritikus tömege című tanulmányában, amely az Élet és Irodalom múlt heti számának mellékletében látott napvilágot. Az egyetemi tanár, egykori pénzügyminiszter szerint az adórendszerben, az egészségügy, a nyugdíjrendszer, a közigazgatás és az oktatás területén kellene változtatni.
Soros György szerint a mostani világválság azt bizonyítja, hogy a piac nem képes szabályozni önmagát, keményebb állami beavatkozásra van szükség. Szerinte az IMF óriási hitelei és a gazdag országok nagy bankmentő akciói sem elégségesek, a recesszió elkerülhetetlen. A politika elkésett, de szigorral és alternatív energiaforrások terjesztésével el lehet kezdeni építeni egy biztonságosabb jövőt. Magyarországnak az adórendszer és a foglalkoztatottság átalakítását javasolta.
Hétfőtől kezdve 15 napjuk van a magánszemélyeknek és vállalkozásoknak arra, hogy a folyószámla-egyenlegükben megállapított pótlékot megfizessék. Az adóhatóság a gazdálkodó szervezeteket augusztus 11-e és 19-e között, a magánszemélyeket és egyéni vállalkozókat augusztus 21-e és október 31-e között értesítette, ha a folyószámláikon akár túlfizetés, akár tartozás szerepelt.
A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöki tisztét is betöltő szakember megkerülhetetlennek tartja az üzleti biztosítók szerepvállalását a szóban forgó piacon, csupán az a kérdés, mikor következik ez be. Úgy tűnik, a reform megfeneklése egyáltalán nem vette el a cégek kedvét az egészségbiztosításoktól; még úgy sem, hogy sokan találóbbnak tartják a betegségbiztosítás kifejezést.
A tartalomban lapozva is haladhat!