Az Obama-kormányzat tervei szerint nyilvánosságra hoznák a 19 legnagyobb amerikai bank állapotát feltáró adatokat - írja a New York Times.A napilap egy magas rangú tisztviselőre hivatkozva állítja, hogy a kormány így kívánja helyreállítani a pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat, anélkül, hogy elbátortalanítaná a befektetőket.
A kormányzat azért döntött úgy, hogy nyilvánosságra hoz néhány érzékeny részletet nemrég véget ért “stressz-tesztjéből”, mert az adatok visszatartása azt eredményezhetné, hogy a befektetők megfutamodnak, attól tartván, hogy a vártnál is gyengébbek a pénzügyi intézmények. De a kormányzatnak egyelőre nincs kész elképzelése arról, hogyan hozza nyilvánosságra az adatokat.
A hazai hitelintézetek egy része mind a mai napig nem engedélyezi, hogy az ügyfelek a devizaalapú hiteleiket abban a devizában törlesszék, amelyben felvették azt. A pénzintézetek - azok is, amelyek lehetővé teszik a devizában történő törlesztést - lényegében azzal érvelnek, amit az OTP Banknál úgy fogalmaztak meg, hogy a magyar lakosság körében nem jellemző, hogy nem forintban, hanem valamilyen más devizanemben (a lakossági hitelek esetében döntően svájci frankban) keletkezne jövedelem.
Azoknak tehát, akiknek nincs svájcifrank-megtakarításuk vagy -jövedelmük, meg kellene vásárolniuk a svájci frankot a törlesztéshez, ami többletköltséget okozna. A bankok szerint emiatt nincs mérhető ügyféligény devizában való törlesztésre. A Raiffeisen Banknál például jelenleg kizárólag forintban törlesztett hitelek igényelhetők, mivel a devizában törleszthető konstrukció iránt annak bevezetésétől kezdve csak minimális kereslet volt tapasztalható.
Összesen több mint 500 milliárd forint összegben nyújt kölcsönt az állam az OTP-nek és a Földhitel és Jelzálog Banknak a vállalati és a lakossági hitelezési affinitás bővítése érdekében. Az OTP 400 milliárd, az FHB 120 milliárd forint összegű hitelhez jut, amelyből az OTP 200 milliárdot vállalkozásokhoz köteles kihelyezni. A hitelek kockázatát és tőkeszükségleteit a bankok vállalják. Az állam a felügyelő bizottságokba és audit-bizottságokba egy-egy tagot delegál, akik felügyelik a hitelkihelyezéseket. A hitelek piaci kamatozásúak lesznek, de a két bank csak minimális tőkeköltséget számol fel a benchmark plusz 250 bázispontos kamatra (Magyarország kockázati felára ennek duplája körül van).
A hitelek hároméves futamidejűek lesznek - derült ki a Pénzügyminisztérium sajtótájékoztatóján. Erre a közelmúltban módosított államháztartási törvény ad lehetőséget, amelynek értelmében a Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézetek juthatnak kölcsönhöz.
A külföldi anyabankok leánybankjai nem tervezik hitelezési tevékenységük szűkítését.
Egy Bank, akinek nem kell segítség!
A Deutsche Bank bejelentése szerint idén nyereséges lehet, s nincs szüksége tőkeemelésre. A német pénzintézet vezetése reméli, hogy a bank idén visszatér a nyereséges működéshez, s jelenleg nem látják szükségét annak, hogy bármilyen külső forrást tőkeemelés formájában bevonjanak. A cég optimizmusát kedvező év eleji teljesítménye alapozta meg. Ugyanakkor úgy vélik, az egész pénzügyi szektor számára nagyon nehéz év lesz az idei, a bevételek csökkenni fognak a gazdaság gyenge teljesítménye, a megszorítások és hitelpiac szűkülése valamint a befektetők kockázatkerülése miatt. A nagybank a bankszektorban 2010-re vár fellendülést.
A költségvetési bizottság (lényegében a Gazdasági Versenyhivatal minden elképzelését teljesítve) több ponton is tovább szigorította a pénzügyi intézmények szerződésmódosítását szabályozó törvényjavaslatot.
A bizottság az általa tegnap elfogadott egyik módosítóban az egyoldalú, az ügyfél számára hátrányos szerződésmódosítás korlátozását a lakossági ügyfelek mellett kiterjeszti a mikrovállalkozásokra is (pontosan meghatározva azt is, kik tartozhatnak ebbe a körbe). További jelentős megkötés, hogy a rendelkezések a már élő szerződésekre is vonatkoznának.
Információink szerint a Bankok is munkaerő leépítésben gondolkodnak. A hazai banki szférában december óta több szereplő is nagyobb elbocsátásokat jelentett be: az FHB 30, a Raifeissen 315, az OTP 500 embert küld el.
A nemzetközi pénzügyi rendszer még jó ideig nem lesz egészséges állapotban, ezért fokozni kell a bankok támogatását és az ezzel kapcsolatos nemzetközi együttműködést is - nyilatkozta Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója.
Vezető európai uniós országok is tervezik úgynevezett “rossz bankok”, azaz olyan pénzintézetek létrehozását, amelyek állami pénzből megvásárolnák a fontosabb bankoktól az elértéktelenedett eszközöket, és segítenének fellendíteni a megtorpant bankközi hitelezést - jelezte Joaquín Almunia, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse.
A tartalomban lapozva is haladhat!