A Magosz szerint egy rossz jelzáloghitelezési konstrukció miatt milliárdokat fog kifizetni az állam a bankszektornak. Budai Gyula, a Fidesszel szövetséges szervezet szövetségi igazgatója azzal kapcsolatban állította ezt szombati budapesti sajtótájékoztatóján, hogy a nemzeti földalapkezelő - amely azóta beolvadt a nemzeti vagyonkezelőbe - 2003 és 2007 között több száz olyan földértékesítési szerződést kötött - több milliárd forint értékben -, amelyek esetében a vételárat banki hitelből fizették ki, és jelzálog-szerződések jöttek létre.Közlése szerint ezeknek a szerződések közös ismertetőjele az állam készfizető kezessége arra az esetre, ha a hitelfelvevő nem tudná visszafizetni a vételárat, illetve hogy egy szakképesítés nélküli szakértő felülértékelte a területeket, valamint olyanok vették fel a hitelt, akikről tudható volt, hogy egy-másfél éven belül fizetésképtelenné válnak.Ha az állam ezekben az esetekben készfizető kezességet vállalt, akkor a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek is megérdemelnék ugyanezt - vélekedett.Budai Gyula szerint Oszkó Péter pénzügyminiszternek választ kell adnia arra, tudja-e, hogy a bankok benyújtották a számlát az államnak, illetve hogy milyen költségvetési forrásból fogják kifizetni a pénzintézetek követeléseit.A magoszos szövetségi igazgató egyben felszólította a tárcavezetőt, indítson vizsgálatot, hogy kiderüljön, ki a felelős ezeknek a hitelszerződéseknek a megkötéséért.Hangsúlyozta: álláspontja szerint az egész szerződési konstrukció felveti a csalás tényét, és ha valóban így van - folytatta - “ismét egy olyan csalássorozattal állunk szemben, amely vonatkozásában a pénzügyminiszter úrnak a vizsgálatot követően meg kellene tenni a büntetőfeljelentést”. Budai Gyula jelezte, ha Oszkó Péter nem, akkor a rendelkezésére álló dokumentáció alapján ezt megteszi ő maga.
Magosz: milliárdokat fog kifizetni a bankoknak az állam
Az MNB 8 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot
Ötven bázisponttal, 8 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa hétfőn. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak. A testület legutóbb július 27-én 100 bázisponttal mérsékelte 8,5 százalékra a jegybanki alapkamatot, a piac akkor 50 bázispontos kamatvágásra számított. További kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha az nem veszélyezteti az inflációs kilátásokat, és azt az ország kockázati megítélése is lehetővé teszi - áll a tanács indoklásában.Értékelésük szerint a nemzetközi környezet ugyan továbbra is bizonytalan, de az elmúlt hónapokban valamelyest stabilizálódott, és a kilátások nem romlottak tovább. A globális és a magyar gazdaság gyors fellendülésére azonban a közeljövőben sem lehet számítani a tanács tagjai szerint. A hazai gazdaságban 2010 első negyedévében indulhat meg újra a növekedés. Az infláció az adóemelések miatt ugyan átmenetileg meghaladja a középtávú inflációs célt, de 2010 második felében már számottevően elmaradhat attól.A magyar gazdaság visszaesésében a korábban vártnál nagyobb szerepet játszott a belső kereslet hanyatlása, ami elsősorban a vállalati készletek drasztikus leépítéséhez, és a beruházások vártnál nagyobb visszafogásához köthető. Emellett továbbra is erőteljesen csökken a lakosság fogyasztása - jegyzik meg.
Sokat fizetnek a pénzünkért a bankok
Továbbra is érdemes bankról bankra hurcolni néhány havonta a megtakarításokat – ha vannak. A bankok 13-15 százalékos akciós kamatokkal csábítanak, ami a várt 4,5 százalékos infláció mellett tisztességes és biztos hozam. Bár számos közgazdász és bankár szerint már elértük, vagy legalábbis megközelítettük a válság mélypontját, és a hazai pénzügyi szférát az utóbbi hónapokban semmiféle sokk nem érte, a kereskedelmi bankok egyre jobban hajtanak a lakossági megtakarításokra. Az akciós betétek átlagos szintje mintha nőtt volna januártól:
Találkozhatunk 13-15 százalékos hozamot ígérő ajánlatokkal is banki honlapokon, igaz, a vonzó kamatokhoz néha többet várnak az ügyféltől pénze elhelyezésénél.
A munkavállalói oldal megtartaná az szja kedvezményeket
A munkavállalói oldal szerint meg kellene tartani az adómentes körben az üdülést, az étkezési támogatást, a helyi közlekedést és a beiskolázást. Pataky Péter, a munkavállalói oldal szóvivője, az MSZOSZ elnöke az OÉT pénteki ülésén érthetetlennek nevezte, hogy a munkáltatók önkéntes nyugdíjpénztári befizetése nem került a kedvezményes kategóriába, holott az is az öngondoskodás része. Az adórendszer átalakításának célja - a foglalkoztatás bővítése, az alacsonyabb képzettségűek, megváltozott munkaképességűek munkába állítása - Pataky Péter szerint nem vitatható.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépést a munkavállalói oldal szerint szélesebb körben kellene lehetővé tenni (a javaslat szerint azon magánpénztári tagok léphetnek vissza 2009 végéig, akik 2008. december 31-ig betöltötték az 52. életévüket), továbbá a tervezettnél átfogóbb módosítást tartanának szükségesnek.
(MTI
Bajnai: az emberek 95 százaléka nem fizet majd vagyonadót
Bajnai Gordon szerint Magyarországon az emberek félnek az ingatlanadótól, de nagyon sokan megnyugodhatnak, mert a kormány olyan vagyonadót vezet be, amely a lakosság 95 százalékát nem terheli majd. Erről a miniszterelnök a Magyar Televízió Este című műsorában beszélt csütörtökön. Arra a kérdésre, hogy ezt így - figyelembe véve a politikai hullámverést is - megéri-e bevezetni, úgy válaszolt: le kell bontani az évtizedes tabukat a politikai életben, mert az országban éppen ezek miatt nem lehetett haladni az elmúlt években. Bajnai Gordon kiemelte: a vagyonadó tervezett formája igazságos és vállalható.
Hamarosan itt az OTP-EBRD megállapodás
Az OTP hamarosan megállapodást köt az EBRD-vel 200 millió eurós kölcsöntőke folyósításáról - mondta el Csányi Sándor elnök-vezérigazgató az Info Rádió Aréna című műsorában. A Mollal kötött részvénycserés megállapodás már sejtette, hogy az EBRD-vel készülődő megállapodás nem az OTP sajátrészvényeinek megvásárlása formájában, hanem inkább alárendelt kölcsöntőkével juttatja friss forráshoz a magyar bankot. A bank mai közgyűlése előtt Csányi elmondta, szerinte nem hatja meg a befektetőket, hogy mennyi jövedelmet termel egy bank, inkább azt nézik, mennyire likvid a pénzintézet, hogyan tudja a kockázatokat kezelni.
Ingatlanadó
Május 20. án tárgyalja a kormány a 2010-es adótervek majdnem véglegesnek tekinthető verzióját. A kormányfő és a pénzügyminiszter most ismerteti az MSZP-frakcióval az elképzeléseket, amelyekről a Népszabadság tudomást szerzett.
A jelenlegi terv szerint a termőföldeket kivéve minden ingatlan után kellene adót fizetni. A lakások után kevesebbet, az irodák, üdülők, telkek és garázsok után többet. Az adó alapja a számított érték volna - a luxusadónál alkalmazott módszerekkel megegyezően az önkormányzatok határoznák meg egyes övezetek (utcák, kerületek, körzetek) négyzetméterárát, ezt beszorozva az alapterülettel (és korrigálva az épület korával) jönne ki az ingatlan értéke, ami az adó alapját jelenti. (Különbség azonban, hogy az értéket lehetne vitatni - vagyis fel is becsültetheti a tulajdonos az ingatlanja értékét, persze saját költségre).
Bokros: szükség van az ingatlanadóra
Feltétlenül szükség van az ingatlanadóra, de annak bevezetésével párhuzamosan csökkenteni kell a jövedelemre rakódó adóterheket - mondta Bokros Lajos, az MDF európai parlamenti listavezetője csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón. A közgazdász szerint az ingatlanadó bevezetésével megszűnhet az országnak jelentős versenyhátrányt okozó iparűzési adó, hiszen az ingatlant terhelő adó nem csak a magánszemélyekre vonatkozna. Bokros Lajos helytelennek nevezte a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) tervezett eltörlését. Szerinte ennek a hozzájárulásnak a megtartására, növelésére és az adóbázis szélesítésére szükség van.
PSZÁF: 4,3%-ra emelkedett a problémás lakossági hitelek aránya
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a hitelminőség idei markáns romlását a magyarországi pénzügyi rendszer kiemelt kockázatának tartja. Rácz István vezető közgazdász a PSZÁF sajtótájékoztatóján elmondta: a problémás lakossági hitelek aránya tavaly 2,7-ről 3,3 százalékra emelkedett, az idén március végére pedig 4,2 százalékra. Varga Csaba főigazgató az idei kilátásokról szólva elmondta: a pénzügyi szektor - azon belül főképp a bankok - tőkejövedelmezősége (ROE) az idén várhatóan tovább csökken. Tavaly a ROE a teljes pénzügyi szektorban az előző évi 18,3 százalékról 14,9 százalékra süllyedt, azon belül a bankoké 17,9-ről 14,3 (egyszeri tételek nélkül 10,7) százalékra.
A pénzügyi szolgáltatók tőkehelyzete a főigazgató szerint jelenleg a kielégítőnél jobb, a minimális szabályozói tőkekövetelményhez képest 50 százalékos tartalékuk van. A nehezedő kockázati környezetben azonban jóval nagyobb többlettőkére lehet szükség - mondta.
(MTI)
Elkészült a kormány 2010-es adójavaslata.
Elkészült a kormány 2010-es adójavaslata, amely tartalmazza többek közt az értékalapú ingatlanadó bevezetésének módját, az szja alsó sávhatárának 5 millió forintra emelését, és az EVA-kulcs ötszázalékos növekedését. Az MTI információi szerint az új, értékalapú ingatlanadót úgy vezetnék be, hogy az erről szóló első bevallást jövő tavasszal kellene benyújtani. A tervek szerint a nyugdíjasokat nem köteleznék az ingatlanadó megfizetésére, azt “feljegyeznék”, és az örököst terhelné. Az állami intézmények, egyházak teljes egészében mentesülnének e teher alól.
Kérdezze kollégánkat, segítünk! Azonban kérjük, Ön is vegye figyelembe, hogy részletes hitelajánla- tot, pénzügyi kon- strukciót kizárólag személyes konzultáció után tudunk adni, ezért adatai pontos megadására figyeljen!
Ha szeretné megte- kinteni honlapunk korábbi cikkeit, vá- lasszon egy Önnek tetsző hónapot, vagy használja a keresést oldalunk fejlécében!
Szinte látom Önt ked- ves olvasóm, hogyan aggódik új lakásának, ingatlanának megvá- sárlása előtt. Számta- lanszor kérdezzük ilyenkor magunktól és családunktól, hogy bevállaljunk-e ekkora kockázatot? 
Mint azt bizonyára Ön is tudja, a vásárolt ingatlanok után - bizonyos feltételek mellett - ingatlan-adót kell fizetni. 
