A deviza alapú hitelt felvevő magyarok csaknem fele úgy ítélte meg áprilisban, hogy komoly problémát jelent majd számára hitelének visszafizetése. A felmérés magyarországi 18-59 éves lakosság körében végezték február és április között, havonta 800 ember megkérdezésével.
Az eredményekből kiderül, hogy márciushoz képest áprilisban valamelyest javult a magánhitelek visszafizetési esélyének megítélése a lakosság körében. Márciusban még a megkérdezettek 64 százaléka vélte úgy, hogy komoly gondot okoz majd számára a törlesztés, míg 6 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem fog tudni törleszteni. Februárban azonban még csak 44 százalék ítélte meg úgy, hogy komoly gondot okoz a fizetés, és 8 százalék gondolta azt, hogy nem fog tudni törleszteni.
A piackutatók szerint a pesszimisták aránya márciusról áprilisra egyrészt a forint erősödése miatt csökkent. Közrejátszhat továbbá a pozitív változásban, hogy a bankoknál lehetővé vált egy-egy kölcsön futamidejének meghosszabbítása. A magyarországi munkalehetőségeket meglehetősen pesszimistán ítélik meg a magyarok. A következő tizenkét hónap munkalehetőségeit a válaszadók 94 százaléka látta rossznak vagy nem túl jónak márciusban, és 92 áprilisban. A személyes anyagi helyzet, vásárlásra való alkalmas időszak és munkalehetőségek mutatóit magában foglaló fogyasztói bizalmi index áprilisban 3 ponttal, 40 pontra emelkedett márciushoz képest.
Ötven bázisponttal, 8 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa hétfőn. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak. A testület legutóbb július 27-én 100 bázisponttal mérsékelte 8,5 százalékra a jegybanki alapkamatot, a piac akkor 50 bázispontos kamatvágásra számított. További kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha az nem veszélyezteti az inflációs kilátásokat, és azt az ország kockázati megítélése is lehetővé teszi - áll a tanács indoklásában.Értékelésük szerint a nemzetközi környezet ugyan továbbra is bizonytalan, de az elmúlt hónapokban valamelyest stabilizálódott, és a kilátások nem romlottak tovább. A globális és a magyar gazdaság gyors fellendülésére azonban a közeljövőben sem lehet számítani a tanács tagjai szerint. A hazai gazdaságban 2010 első negyedévében indulhat meg újra a növekedés. Az infláció az adóemelések miatt ugyan átmenetileg meghaladja a középtávú inflációs célt, de 2010 második felében már számottevően elmaradhat attól.A magyar gazdaság visszaesésében a korábban vártnál nagyobb szerepet játszott a belső kereslet hanyatlása, ami elsősorban a vállalati készletek drasztikus leépítéséhez, és a beruházások vártnál nagyobb visszafogásához köthető. Emellett továbbra is erőteljesen csökken a lakosság fogyasztása - jegyzik meg.
A tegnap elfogadott adótörvény részben illetékmentessé teszi az ingatlan alapú lízingfinanszírozást, ezáltal a kis- és középvállalkozások új forrásbevonási lehetőséghez juthatnak. A már korábban megszavazott lakásmentő csomag részeként pedig kiterjesztették az állami garanciavállalást a lakáslízingre.A Parlament a június 29-ei zárószavazáson elfogadta a 2010-től életbe lépő új adótörvényt, amely hosszú évek után megszüntette a lízingfinanszírozás diszkriminációját:
Az államnak is késedelmi kamatot kell fizetnie, ha késve fizet, a rászorultakat nem lehet kikapcsolni a gázellátásból, csak kamattámogatás jár az arra jogosult lakásvásárlóknak - egyebek mellett ezek a szabályok lépnek hatályba július első napján. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényt májusban módosította a parlament, eszerint július 1-jén kikerül a törvényből a 13. havi nyugdíj, az eredetileg szeptember 1-jére időzített nyugdíjkorrekciót pedig jövő év első napjára tolták a jogalkotók.
Július 1-jétől változnak az adószabályok, megszűnik a 13. havi nyugdíj és a jelenlegi lakástámogatási rendszer, valamint a földgázellátásban a közüzemi szolgáltatás, és változnak a gyógyszerfelírás szabályai is. Szerdától a személyi jövedelemadó (szja) alsó sávhatára január 1-jéig visszamenőleg 1,7 millió forintról 1,9 millió forintra emelkedik. Az szja adókulcsok és az adójóváírás szabályai nem módosulnak, így a legalább havi bruttó 159 ezer forintot keresőknek havonta 3 ezer, éves szinten pedig 36 ezer forinttal több marad a zsebében. Az átlagbért kereső munkavállaló fizetése a korábbi nettó 122.215 forint helyett júliustól nettó 125.215 forint lesz.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tájékoztatása szerint Simor András, a jegybank elnöke megbeszéléseket folytatott a legnagyobb hazai kereskedelmi bankok képviselőivel. Az általa kezdeményezett találkozón a jegybank elnöke javasolta, hogy közösen dolgozzanak ki olyan szabályokat, amelyek eredményeként a forintalapú hitelek a jelenleginél versenyképesebbek lehetnek a devizában kibocsátott hitelekkel.
A világgazdasági válság nehezén már túl vagyunk Soros György szerint, aki a globális tőkepiacok egységes szabályozását szorgalmazza.A jelenlegi válság más, mint az előzőek, hiszen most egy korszak ért véget .lengyel Az eddigi rendszer azon a téves feltételezésen alapult, hogy a piacok képesek maguktól fenntartani egyensúlyukat, és korrigálni a kilengéseket - magyarázta a válság hátterét a befektető.Úgy véli, a gazdaság szabályozásának a tőzsdei lufik megelőzésére kellene koncentrálnia.
Megszavazta az országgyűlés az adótörvények módosításáról és a vagyonadóról szóló javaslatokat, a szocialisták és az SZDSZ igen szavazatai mellett néhány volt MDF-képviselő is támogatta a kormány által javasolt módosításokat.Miután az Országos Érdekegyeztető Tanács tagjaival kompromisszumot kötött a kormány, a cafeteriaelemek a korábban tervezetthez képest kisebb terhet kapnak jövőre. A pillanatnyilag mentes juttatások közül az üdülési csekk, a melegétel-utalvány, a pénztári befizetések, az iskolakezdési támogatás és a képzések díja marad kedvezményes, 25 százalékos adózású, a többi után 54 plusz 27, praktikusan 96 százalékos adót kell fizetni. Mentes marad viszont az internetutalvány
A parlament elfogadta a lakáshitelesek megsegítéséről szóló törvényjavaslat módosítását. A törvény szerint nemcsak a munkanélküliek, hanem bárki igénybe veheti lakáshiteléhez az állami garanciát.Hosszú ideje nem látott egyetértés alakult ki a parlamentben a lakáshitelesek megsegítését célzó törvény kapcsán, amit jelez már a sürgős tárgyalás módja, illetve az, hogy a módosító javaslatokat a MSZP-s és Fideszes képviselők együtt nyújtották be, majd végül a Fidesz kivonulása után az MDF-fel szavazták meg a szocialisták.
Bár a vagyonadó szempontjából összevonni nem lehet az ingatlanokat mégiscsak adózna az állampolgár második, harmadik, illetve sokadik ingatlanja is, csökkenő adómértékkel, így akár az eredetileg tervezett adókulcs is csökkenhetne - ismertette a pénzügyminiszter. Az ATV reggeli műsorában Oszkó Péter kifejtette: a kérdésben nyitottak voltak a szakértői vélemények elfogadására, ezért olyan módosítást nyújtanak be, amely alapján a többi ingatlant is meg lehet adóztatni. Példaként említette, hogy míg az első 30 millió forintig a második például 15 millióig lenne adómentes. Hozzátette: ezzel a megoldással az adókulcs is csökkenhetne.
A tartalomban lapozva is haladhat!
Kérdezze kollégánkat, segítünk! Azonban kérjük, Ön is vegye figyelembe, hogy részletes hitelajánla- tot, pénzügyi kon- strukciót kizárólag személyes konzultáció után tudunk adni, ezért adatai pontos megadására figyeljen!
Ha szeretné megte- kinteni honlapunk korábbi cikkeit, vá- lasszon egy Önnek tetsző hónapot, vagy használja a keresést oldalunk fejlécében!
Szinte látom Önt ked- ves olvasóm, hogyan aggódik új lakásának, ingatlanának megvá- sárlása előtt. Számta- lanszor kérdezzük ilyenkor magunktól és családunktól, hogy bevállaljunk-e ekkora kockázatot? 
Mint azt bizonyára Ön is tudja, a vásárolt ingatlanok után - bizonyos feltételek mellett - ingatlan-adót kell fizetni. 
