Összesen több mint 1,9 milliárd forintos bírságot szabott ki a magyarországi bankkártya-piac két szereplőjére, a Visára és a Mastercardra, illetve számos hazai pénzintézetre, kartellezés miatt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A pénzintézetek összesen 968 millió forintos bírságot kaptak, a versenyhatóság az OTP Bankot 281 millió, a Budapest Bankot 188 millió, az MKB Bankot 84 millió, a K and H Bankot 127 millió, a CIB Bankot 91 millió, az Erste Bankot 107 millió, az ING magyarországi fióktelepét 90 millió forint megfizetésére kötelezte.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tájékoztatása szerint Simor András, a jegybank elnöke megbeszéléseket folytatott a legnagyobb hazai kereskedelmi bankok képviselőivel. Az általa kezdeményezett találkozón a jegybank elnöke javasolta, hogy közösen dolgozzanak ki olyan szabályokat, amelyek eredményeként a forintalapú hitelek a jelenleginél versenyképesebbek lehetnek a devizában kibocsátott hitelekkel.
A parlament március másodikán fogadta el a gazdasági válság miatt 2008. szeptember 30-a után munkanélkülivé vált lakáshitel adósok állami garanciájáról szóló törvényt, ám az mind a mai napig nem lépett életbe, mivel az Európai Bizottság még nem bólintott rá - tudta meg lapunk.A kormány tegnapi döntésével kiterjesztené az állami készfizető kezességet azon lakáshitel adósokra is, akik munka mellett sem tudják fizetni törlesztő részleteiket. E módosítás miatt újabb heteket csúszhat a törvény életbelépése.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a hitelminőség idei markáns romlását a magyarországi pénzügyi rendszer kiemelt kockázatának tartja. Rácz István vezető közgazdász a PSZÁF sajtótájékoztatóján elmondta: a problémás lakossági hitelek aránya tavaly 2,7-ről 3,3 százalékra emelkedett, az idén március végére pedig 4,2 százalékra. Varga Csaba főigazgató az idei kilátásokról szólva elmondta: a pénzügyi szektor - azon belül főképp a bankok - tőkejövedelmezősége (ROE) az idén várhatóan tovább csökken. Tavaly a ROE a teljes pénzügyi szektorban az előző évi 18,3 százalékról 14,9 százalékra süllyedt, azon belül a bankoké 17,9-ről 14,3 (egyszeri tételek nélkül 10,7) százalékra.
A pénzügyi szolgáltatók tőkehelyzete a főigazgató szerint jelenleg a kielégítőnél jobb, a minimális szabályozói tőkekövetelményhez képest 50 százalékos tartalékuk van. A nehezedő kockázati környezetben azonban jóval nagyobb többlettőkére lehet szükség - mondta.
(MTI)
Válságalapot hozna létre a kormány a bajbajutott lakáshitelesek megsegítésére - közölte Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára a keddi kormányszóvivő tájékoztatón. Korózs Lajos kérdésre válaszolva elmondta: az állam átvállalná a lakáshitel-törlesztését azoknak, akik azt nem tudják fizetni. Erről polgárjogi szerződést kötnének, a korábbi tulajdonosok bérlővé válnának, és így az államtól bérelnék tovább ingatlanjaikat. Az államtitkár szerint a szakértők most azon dolgoznak, hogy a bérlők anyagi helyzetük normalizálódása után miként vásárolhatnák vissza a lakásukat.
Megnevezte az amerikai kormány azt a hat jelzáloghitelezőt, amely elsőként kapcsolódik be a házvásárlásra jelzáloghitelt felvevő, pénzszűkébe került magánszemélyek megsegítésére tervezett, 75 milliárd dollár értékű szövetségi programba. A hat vállalat összesen 9,9 milliárd dollárt kaphat.
Ezzel arra szeretnék ösztönözni őket, hogy csökkentsék az adósok havi törlesztő részleteit. A 9,9 milliárd dollárból a legnagyobb összeget, 3,6 milliárdot a JPMorgan Chase bank jelzáloghitelezéssel foglalkozó részlege, a Chase Home Finance kapja. Rajta kívül a Wells Fargo, a GMAC Mortgage, a CitiMortgage, a Select Portfolio Servicing és a Saxon Mortgage Services részesedik a csaknem tízmilliárdos keretből.
Tisztelt olvasóm az alábbi cikk nem arról szól, hogy a hitelpiacon jelenlevő életbiztosítással kombinált hitelek kifejezetten az Ön átverésére születtek, csak egyszerűen jobban oda kell figyelni Önnek is. A több mint nyolc éves jelzáloghitel közvetítési múltamban csak háromszor ajánlottam ügyfélnek életbiztosítással kombinált jelzáloghitelt.
A hitelszűke közepette nehéz helyzetbe kerül a hitelközvetítők egy része, ám a szakértők úgy látják, az immár igencsak eltérő banki ajánlatok közepette felértékelődik a szakmailag felkészült, kiterjedt kapcsolatrendszerrel ügynökök szerepe.
Az ügynököket egyrészt a beszűkült és megszigorodott hitellehetőségek sújtják, másrészt a jövőben számolniuk kell azzal, hogy az eddigi szabályozatlanság után megregulázzák a szektort, ráadásul van olyan bank, amely már bejelentette, hogy csökkenteni kívánja hitelértékesítő partnerei számát.
Hitelt pedig eleve szinte bárki, bármilyen felkészültséggel korlátlanul közvetíthet manapság Magyarországon. Eközben egyre több jel utal arra, hogy az ügynökök célja nem az ügyfélnek leginkább kedvező terméket eladni, hanem azt, amely után nekik nagyobb jutalék „esik le”. A történetnek ugyanis részesei az egymással versengő bankok és biztosítók is, amelyek egyre magasabb jutalékot hajlandók fizetni az ügynököknek az ügyfélszerzésért. A hitelpiacon így folytatódhat a „válts olcsóbbra” jelszóval folytatott ügyfélátcsábítás, a biztosítások között pedig sláger marad a drága, ezért az ügynöknek kitűnően jövedelmező, ám korántsem kockázatmentes, befektetéshez kötött (unit-linked) módozat - írja a legfrissebb Figyelő.
A tartalomban lapozva is haladhat!