A tegnap elfogadott adótörvény részben illetékmentessé teszi az ingatlan alapú lízingfinanszírozást, ezáltal a kis- és középvállalkozások új forrásbevonási lehetőséghez juthatnak. A már korábban megszavazott lakásmentő csomag részeként pedig kiterjesztették az állami garanciavállalást a lakáslízingre.A Parlament a június 29-ei zárószavazáson elfogadta a 2010-től életbe lépő új adótörvényt, amely hosszú évek után megszüntette a lízingfinanszírozás diszkriminációját:

A parlament ma sürgőséggel tárgyal a lakáshitelesek megsegítésről szóló törvényjavaslatról.A törvény eredeti változatát három hónapja fogadta el a parlament, ám a mai napig nem lépett hatályba, mert Brüsszel nem hagyta jóvá. A mostani módosítások szerint nem csupán a munkanélküli lakáshitel adósok, hanem a munkával (még) rendelkező forint- és a devizahitelesek is igényelhetik az állami kezességet, ha vállalják, hogy a kölcsön folyósításakor első - nem akciós - törlesztőrészlettel megegyező részletet tovább fizetik. A garancia a dolgozók esetében maximum tízmilliós hitelre vehető igénybe, szemben az eredeti jogszabályban a munkanélkülieknek adott húszmilliós limittel.

A vagyonadóról szóló törvényjavaslat mellékletében szereplő “irányárak” akár jelentősen is eltérhetnek a tranzakciós átlagáraktól . Igazán rosszul a külvárosi családi házak tulajdonosai járhatnak. Jelentős eltérés van a törvénytervezet által számított ingatlanértékek és a valós piaci árak között .A vagyonadó törvénytervezet szerint az adó alapja a lakóingatlan adóév első napján fennálló forgalmi értéke. Az adó évi mértéke pedig az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó része után 0,35 százalék, az adóalap fennmaradó része után 0,5 százalék. Az ingatlanok számított értékét területileg - kerületenként és megyénként - meghatározott átlagos m2-árból és a hasznos alapterületből, valamint az adott ingatlanfajtára vonatkozó módosító tényezők alapján állapítanák meg. A számítást - ami egyelőre csak tervezet - célszerű akkor is elvégezni, ha az ingatlan forgalmi értékét az adóköteles limit alá becsüljük, hiszen, ha a törvénytervezet alapján 30 millió feletti összeg jön ki, adót kell fizetni.

Csak akkor szünteti meg a kormány jövőre a tételes egészségügyi hozzájárulást, ha lesz vagyonadó - derül ki a parlament előtt lévő törvényjavaslatból. A vagyonadó sorsa pedig azon is múlik, hogy a jövő heti egyeztetéseken meg tud-e állapodni a kormány az MSZP-vel és az SZDSZ-szel a részletekről, mert mindkét párt jelezte, változtatásokat tart szükségesnek a kormány javaslatához képest. Az Országgyűlés kedden kezdi tárgyalni a jövő évi adótörvényeket és a külön előterjesztésként benyújtott vagyonadót is. Utóbbi 2010-től vezetné be az ingatlanok és nagy teljesítményű autók, valamint a vízi- és légi járművek adóját. Ez a javaslat rögzíti azt is, hogy 2010. január 1-től megszűnne a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho).