Nem várható a kelet-európai EU-tagállamok gyorsított euró övezeti felvétele, közölte csütörtökön Londonban kiadott elemzésében a Fitch Ratings. A legnagyobb európai hitelminősítő leszögezte: a térségi országokra általa nyilvántartott szuverén adóskockázati besorolásokban egyáltalán nem szerepel az a várakozás, hogy az uniós hatóságok a jelenlegi gazdasági-pénzügyi nyomásra tekintettel lehetővé tennék ezeknek az országoknak az euró bevezetését a maastrichti felvételi előírások teljesítése nélkül.
 A Financial Times nemrégiben közölt értesülése szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy bizalmas elemzésében szorgalmazta a kelet-európai valuták lecserélését az euróra még a térségi gazdaságok formális euró övezeti csatlakozása előtt.
 
(MTI)

Az amerikai kormány ma ismerteti, hogyan szabadítaná meg a bankokat rossz hiteleiktől.

Magyar idő szerint ma kora délután ismerteti az washingtoni pénzügyminisztérium azt a tervet, amelynek célja a pénzügyi rendszer megtisztítása a rossz hitelektől. A válság elleni hat hónapos harc egyik legfontosabb lépésének tartott elképzelés lényegét már közölték: magántőkét akarnak bevonni az akcióba és piaci módszereket alkalmaznak a kockázatos kölcsönök árának meghatározására.
Másként fogalmazva az állam magánbefektetőknek fog támogatást adni a mérgező hitelek felvásárlásához, mégpedig a tegnap kiszivárogtatott információk szerint kezdetnek 75-100 milliárd dollárt, majd az eredmények értékelése után esetleg még többet. A cél legalább 500 milliárd dollárnyi rossz hitel - elsősorban a hitelválságot kirobbantó bedőlt vagy bedőléssel fenyegető másodlagos jelzáloghitel - kiemelése a bankrendszerből, de ez elmehet akár 1000 milliárdig is.

A Svájci Nemzeti Bank csütörtökön rekord alacsonyra csökkentette kamatcélját!

és megismételte, hogy tovább igyekszik gyengíteni a svájci frankot, és kötvényeket is vásárol magán kibocsátóktól a pénzellátást növelendő a defláció elleni küzdelemben, miközben az ország harminc éven belül a legsúlyosabb recesszióval számolhat. A bank 0-0,75 százalékra szűkítette 0-1 százalékról a svájci frank három hónapos londoni bankközi kamatára (LIBOR) szóló célsávját, és közölte, hogy a sáv alsó szélét célozza meg, legföljebb 0,25 százalékig. A kamatdöntést követően a svájci frank jelentősen gyengült valamennyi devizával szemben.

Az euróval szembeni jegyzés 1,48 közeli szintről 1,53-ig emelkedett, a dollárral szemben mért kurzus pedig 1,1600-ról 1,1950-ig ment fel. A forint is erősödött a frankkal szemben, a svájci deviza ára 206-ról 194-ig esett. A svájci kamatdöntés után az euró 3 százalékkal 1,5200 frankra, a dollár szintén 3 százalékkal 1,1900 frankra drágult.

A hatalmas zuhanást ismét sajátrészvények vásárlására használta fel az OTP Bank. A társaság bejelentése szerint tegnap 50 ezer darab sajátrészvényt vásárolt 2055 forintos átlagárfolyamon. A bank utoljára január végén vásárolt a részvényeiből, akkor is a korábbi napokhoz képest pesszimista hangulatban töltötte sajátrészvény állományát a tavaly tavasszal bejelentett sajátrészvény vásárlási program keretében.

A pénzügyi piacokon lévő válság jelei enyhülni látszanak, a piaci feszültségek mérséklődnek, azonban az átlagemberek számára csak most kezdődik a valódi probléma. A lakosságot és a vállalkozókat mindenképp érzékenyen érintő gazdasági válság már semmiképp se kérdés, tény!