A lakáspiac, az építőipar és ezen keresztül az egész gazdaság élénkítése szempontjából kulcsfontosságú új és használt lakások megvételéhez felvehető támogatásoknál elvileg március 6. este 6 óra óta szabad a pálya: aki teljesíti a feltételeket, az öt éven keresztül a piacinál olcsóbb lakáshitelhez juthat.

 Csak papíron létezik

Mindez mégsem jelenti azt, hogy márciusban már bárki támogatott forinthitelért kopogtathat a bankok ajtaján. A konstrukciót ugyanis jelen formájában kivitelezhetetlennek tartják a bankok , a bankszövetség már kezdeményezte is a feltételek átírását úgy, hogy azok ne okozzanak veszteséget a bankoknak.

A bankok forrásköltsége (az a pénz, amennyiért betétek vagy más bankoktól elérhető hitelek formájában kihelyezhető pénzhez jutnak) még az állampapírok hozamánál is többet emelkedett az elmúlt hónapokban, így a jelenlegi feltételek mellett a bankoknak nem éri meg ilyen hiteleket adni, egyszerűen pénzt buknának rajta.

A jelenlegi szabályok szerint ugyanis akkor ad az állam kamattámogatást a lakáshitelekhez, ha azok teljes hiteldíjmutatója (thm) nem haladja meg az állampapírok hozamának 3 százalékponttal növelt értékét. Ez az elmúlt három hónapban látott átlagos hozamszintek mellett azt jelentené, hogy a 11-12 százalékos thm-nél drágább lakáshitelek felvevői automatikusan elesnének a támogatástól, márpedig a mostani banki hitelkínálatban ezek a kölcsönök vannak elsöprő többségben.

A bankok többsége távol van attól, hogy beférjen a plafon alá. Ha lejjebb vinnék a kamatokat, akkor a többségük veszteséget könyvelne el, néhányan pedig bár elkerülhetnék ezt, semmit nem nyernének az üzleten.

A legnagyobb hazai kereskedelmi bankok visszafogottan reagáltak, és úgy tűnik, egyelőre nem sietnek a támogatott hitelekkel. Még  vizsgálják a kérdést, egyeztetnek, háttérszámításokat végeznek és leghamarabb áprilisra ígérik, hogy olyan hitellel rukkolnak elő, amely igazodik az állami kamattámogatáshoz.

  forrás [origo]

Jól járnak azok a devizahitelesek, akik lakástakarékkal kombinálják az árfolyamrögzítést. Ha az ügyfél a lakástakarékhoz kapcsolódó kedvezményes kamatozású forinthitelből végtörleszteni tudja öt év múlva az eredetileg hétmilliós hitelét, akár hárommillió forintot megtakaríthat.

Várhatóan áprilistól kérhetik az devizahitelesek az árfolyamrögzítést, amely lehetővé teszi, hogy a piaci ártól függetlenül fix árfolyamon, svájci frank esetén 180 forintos árfolyamon fizethetik a törlesztőrészletüket. Ez jelentős csökkenést eredményezhet az adósoknál, ennek fejében az aktuális és a rögzített árfolyam közti különbség egy forinthitelszámlán halmozódik, amit később kell törleszteni.

A Duna House ingatlanközvetítő cég elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy az árfolyamrögzítőknek továbbra is számolniuk kell a kedvezményezett időszakot követő kamat- és árfolyamkockázattal.

Veisz István, a cég szakértője közölte: azon ügyfelek, akik csak az árfolyamgátat választják, annak lejárta után továbbra is dupla kockázatot, a devizahitel miatt árfolyam-, a forintkölcsön miatt pedig kamatkockázatot futnak.  A cég szerint az árfolyamrögzítés és a lakás-takarékpénztári támogatások kombinálásával  viszont milliókat spórolhatnak az ügyfelek.

A devizahitelesek az árfolyamgát időszaka után egy fix forintalapú, államilag támogatott hitelre válthatnak, melynek kamatozása a futamidő végéig évi 4,5 százalék plusz 1 százalék kezelési költség. A konstrukció lényege, hogy az árfolyamrögzítéssel megspórolt összeget havonta lakástakarék-pénztárba fektetik az ügyfelek, erre a megtakarításra a kamaton felül 30 százalék, évente maximum 72 ezer forint állami támogatás jár. A lakástakarék-pénztáras konstrukció lejárta után az adós kedvezményesen kaphatja meg a kedvező, fix kamatozású forinthitelt. Ezzel pedig kiváltható a devizahitel, amikor az árfolyamgát megszűnik. A szakértő szerint erre azért van lehetőség, mert az árfolyamgát konstrukciója nem változtatta meg az eredeti hitel jogcímét, vagyis ha az lakáscélú hitelnek minősült, akkor - ahogy eddig is - továbbra is kiváltható lakás-takarékpénztári finanszírozásból.

Hosszas előkészítés után hétfőn este elfogadta az Országgyűlés az új árfolyamrögzítés szabályait. Az új rendszerbe áprilistól december végéig három hullámban lehet belépni, méghozzá költségmentesen. 2017 közepéig alacsonyabb törlesztőrészletet tesz lehetővé a deviza jelzáloghitelesek számára, utána azonban magasabb havi terhet jelent, miközben a bank és az állam viszonylag nagy kamatösszeget elenged.
1. Kik és hányan vehetik igénybe az új árfolyamrögzítést?

Az új lehetőséggel azok élhetnek, akik az alábbi feltételek mindegyikének megfelelnek:
- tartozásuk frankban, euróban vagy jenben van nyilvántartva
- kölcsönük fedezete (vagy lízingszerződésük tárgya) Magyarország területén lévő lakóingatlan, vagy az állam által egy 2004-es törvény alapján vállalt készfizető kezesség
- tartozásuk eredeti összege nem haladta meg a 20 millió forintot
- nem estek 90 napon túli késedelembe
- nem állnak fizetéskönnyítő program hatálya alatt (kivéve a futamidő-hosszabbítást), illetve ezt megszüntetik (vagyis például egy szerződésmódosítással visszaállítják eredeti törlesztésüket, és utána kérik a kedvezőbb árfolyamgátat)
- forintban törlesztenek.

A PSZÁF becslése szerint 1 millió, az MNB novemberi becslése szerint legfeljebb 900 ezer deviza jelzáloghitel-szerződés volt Magyarországon tavaly nyáron, a pénzügyi lízingszerződések és a devizában törlesztők száma pedig ehhez képest elenyésző. A végtörlesztés miatt az elmúlt fél évben 170 ezer hitelszerződés megszűnt, jelenleg tehát 730-830 ezer darab deviza jelzáloghitelről beszélhetünk. Mivel a meglévő banki fizetéskönnyítő programból az ügyfelek kiléphetnek, a korlátozó rendelkezések közül csak a 20 millió forintos eredeti hitelösszegre és a 90 napon túli késedelemre vonatkozó szabály jelent igazi korlátot. Becsléseink szerint így közel 610 ezer darab, 2800 milliárd forintnyi deviza jelzáloghitel lehet jogosult az új árfolyamrögzítésre. A végtörlesztéssel ellentétben itt nincs hitel-felvételkori árfolyam szerinti megkötés, a korábbi árfolyamrögzítést igénybe vevők pedig május 15-éig kérhetik, hogy rájuk az új, kedvezőbb rendelkezéseket alkalmazzák.

Mivel a lent részletezett okok miatt a deviza jelzáloghitelesek döntő többsége számára megéri belépni az új rendszerbe, vélhetően magas lesz a részvételi arány, és a nagy többség élni fog a lehetőséggel.

2. Kik és hányan NEM vehetik igénybe az új árfolyamrögzítést?

Az 1. pontból következik, hogy az új lehetőséggel NEM élhetnek, akik forinthitellel rendelkeznek, akiknek nem ingatlannal fedezett a hitelük, akik 20 millió forintnál nagyobb összegű hitelt vettek fel, akik devizában törlesztik hitelüket, vagy akik nem szeretnének kilépni a meglévő adóskönnyítő programjukból (kivéve a futamidő-hosszabbítást). Ebből következően nagyjából 270 ezer darab deviza jelzáloghitel, valamint sok százezer egyéb (nem deviza, illetve nem ingatlannal fedezett) hitel kimarad az új árfolyamrögzítésből.

3. Mikortól meddig vehető igénybe az új árfolyamrögzítés?

Az új árfolyamrögzítésről szóló törvény április 1-jén lép hatályba, ekkortól fogadják be a kérelmeket a bankok. Mivel nagy érdeklődésre számíthatnak, nem azonnal kell befogadniuk az összes kérelmet, hanem az alábbi táblázat szerint elosztva. Bár nem kell megvárniuk a lenti időpontokat, ezt követően már kötelesek befogadni a kérelmet. A kérelem átvételétől számított 60 napon belül meg kell kötniük a hitelkeret-szerződést, az első rögzített árfolyam szerinti törlesztés pedig az ügyfél tartozáselismerő nyilatkozatának átadásától számított második törlesztési esedékességi nap lesz. A belépéstől számítva legfeljebb 60 hónapon keresztül, legkésőbb 2017. június 30-áig lehet rögzített árfolyam szerint törleszteni, a rendszerbe belépni pedig 2012. december 31-éig lehet. Ha valakinek 2017 előtt lejár a devizahitele, az árfolyamrögzítés végső időpontja a hitel lejárta.

4. Mi történik az árfolyamrögzítés időszaka alatt?

Az árfolyamrögzítés legfeljebb 60 hónapig, legkésőbb 2017. június 30-áig tartó időszaka alatt a résztvevő devizahitelesek az alábbi rögzített árfolyamok szerint törlesztenek:

- CHF: 180 forint
- EUR: 250 forint
- JPY: 2,5 forint

Ez a frankhiteleseknek 25, az euróhiteleseknek 14, a jenhiteleseknek pedig 6 százalékkal jelent alacsonyabb havi törlesztési terhet a jelenleginél. Ezen időszak alatt a piaci és a rögzített árfolyam közötti (ki nem fizetett) összegre jutó kamat- (illetve kamatjellegű díj vagy költség) törlesztést az állam és a bank fele-fel arányban elengedi. Az ezen időszak alatt ki nem fizetett (vagyis a rögzített árfolyam fölötti) tőketörlesztés viszont egy forint alapú gyűjtőszámlán a BUBOR-nak megfelelő kamatozás (jelenleg közel 7,3%) szerint (háromhavi tőkésítéssel) halmozódik, melyet az árfolyamrögzítés időszakát követően szintén törleszteni kell.

5. Mi történik az árfolyamrögzítés időszakát követően?

Az árfolyamrögzítés lejártát követően, vagyis legkésőbb 2017 második felétől az ügyfélnek egyidejűleg kell törlesztenie devizahitelét és forint alapú gyűjtőszámla-hitelét. Előbbinek a törlesztőrészlete a jelenlegihez hasonló árfolyam- és kamatfeltételek mellett megegyezne a mostani törlesztőrészlettel, utóbbié pedig az alábbiakban számoltak szerint alakulhat. Amennyiben vállalja az ügyfél az ebből fakadó törlesztőrészlet-emelkedést (időközben remélhetőleg jövedelme is nőni fog), nincs szükség futamidő-hosszabbításra, a két hitel egymással párhuzamosan törleszthető az eredeti lejárat időpontjáig.
6. Mi vonatkozik a közszférában dolgozókra?

Ők az árfolyamrögzítésbe való jelentkezés során a fenti táblázatnak megfelelően külön elbírálásban részesülnek, ezenkívül további kedvezményt is kapnak. Nem mindegyikőjük, csak az a korábbi kormányzati közlés szerint mintegy 70 ezer fő, aki a kedvezményes végtörlesztésre jogosult volt, erre bankjánál tavaly december 30-áig írásbeli igénybejelentést tett, és erről munkáltatóját is tájékoztatta. Amennyiben július 1-jéig ők megkötik az új árfolyamrögzítés szerinti gyűjtőszámlás hitelkeret-szerződésüket, az állam számukra egyszeri, vissza nem térítendő támogatást nyújt. A támogatás mértéke akkora, mintha február és július között már az új árfolyamrögzítés szerint törlesztettek volna, vagyis a piaci és a rögzített árfolyam szerinti törlesztés ez időszakra jutó különbözete. Így a támogatás egy átlagos devizahiteles közszolga esetében százezres nagyságrendű is lehet, felhasználni azonban ezt csak a fennálló devizahitel előtörlesztésére lehet.

7. Mi a különbség az eredeti árfolyamrögzítéshez képest?

Az eredeti árfolyamrögzítéshez képest az alábbi táblázat foglalja össze a fő különbségeket. Az érintettek mindegyikét érintő nagy változás az időtartam meghosszabbításán túl az, hogy míg az eredeti árfolyamrögzítés szabályai szerint az összes ki nem fizetett törlesztőrészlet (piaci és rögzített árfolyam közötti különbség) halmozódott volna a forint gyűjtőszámlán, az új árfolyamrögzítésben csak az árfolyamrögzítés ideje alatt ki nem fizetett kamattartozást kell megfizetni az időszak lejártát követően. A fenti ábrán 8 ezer forint körül alakul az adós gyűjtőszámlájának törlesztőrészlete, ez a régi rendszerben valahol 20 ezer forint körül lett volna.

8. Kik járnak a legjobban az új árfolyamrögzítéssel?

Mivel a törlesztőrészletek alapvetően tőke- és kamat- (illetve a hozzá hasonlóan működő költség-) részletekből állnak, azoknak a devizahiteleseknek éri meg leginkább “árfolyamrögzíteni”, akik a következő öt évben a legnagyobb arányban fizetnek kamattörlesztést, hisz ennek a rögzített árfolyamra jutó részét a bank és az állam elengedi. Ebből következik, hogy akik jelenleg csak kamatot fizetnek (mert például unit-linked életbiztosításhoz vagy lakáskassza termékhez kapcsolt kombinált hitelük van), azok járnak a legjobban. Nekik közel öt éven után nem keletkezik gyűjtőszámla-tartozásuk, így a jelenlegi árfolyam- és kamatkondíciók mellett nem lesz magasabb a jelenleginél a törlesztőrészletük, öt éven keresztül viszont csak nyernek. A Pénzcentrum.hu alább található kalkulátora velük külön is számol.

A nem kombinált devizahitelek esetében annál jobban jár egy devizahiteles az új árfolyamrögzítéssel, minél:
- hosszabb a hátralévő futamidő
- magasabb a hitel jelenlegi kamata
- több kevesebb idő telt el a hitel futamidejéből,

hiszen annál nagyobb a kamattörlesztés aránya a tőketörlesztéshez képest, vagyis annál nagyobb összeget enged el a bank és az állam, és annál kisebb összeg halmozódik a gyűjtőszámlán, melyet aztán az adósnak kell törlesztenie.

9. Kik járnak rosszul az új árfolyamrögzítéssel?

Mivel az új árfolyamrögzítés szinte minden devizahiteles számára jelentős kamattartozás-elengedéssel jár, a Bankszövetség és a kormány közleményeinek megfelelően elenyésző azok aránya, akiknek nem éri meg részt venniük a programban. Még akiknél magas a tőketörlesztés aránya, azok számára is jelenthet néhány tíz- vagy százezer forintos kamattartozás-elengedést a program. Komoly ellenérv lehet viszont a belépéssel szemben, ha valaki a következő néhány éven belül elő- illetve végtörleszteni kívánja devizahitelét, vagyis minél előbb meg akar tőle szabadulni. Nekik természetesen nem ajánlott a részvétel, de nekik általában nincs is szükségük a törlesztőrészlet csökkentésére. Akik pedig belépnek az új árfolyamrögzítésbe, de valamiért meggondolják magukat, 36 hónap múltán kiléphetnek belőle. A hitelek elő- illetve végtörlesztése pedig továbbra is lehetséges.

10. Mi történik, ha “elszáll” az árfolyam?

Komoly fegyvertény az új árfolyamrögzítés mellett, hogy az alábbi ún. “legmagasabb árfolyamok” fölött az árfolyamrögzítés időszaka alatt minden terhet az állam visel. Az efölötti törlesztőrészletet az állam háromhavonta kifizeti a bankok részére, vagyis gyakorlatilag az “elszálló” árfolyamért az állam felelősséget vállal:

- CHF: 270 forint
- EUR: 340 forint
- JPY: 3,3 forint

11. Mekkora teher az új árfolyamrögzítés a bankszektor számára?

Az 1. pontban szereplő becsléseink szerint mintegy 2800 milliárd forintnyi deviza jelzáloghitelt érinthet a bankszektorban az új árfolyamrögzítés. Becsléseink szerint ennek az állománynak a havi törlesztőrészlete (homogén frankhitel-állományt, 8%-os hiteldíjat és 15 éves átlagos hátralévő futamidőt feltételezve) közel 26,8 milliárd forint. A jelenlegi mintegy 240 forintos frankárfolyam mellett mintegy öt éven keresztül (felső korlátot számolunk) ennek negyedét, vagyis közel havi 6,7 milliárd forintot nem kell kifizetniük a devizahiteleseknek, 100%-os részvételi arányt feltételezve. Ez öt év alatt 401,4 milliárd forintot jelent. Ez a korábbi becsléseinkben szereplő értékhez képest az azóta életbe lépett korlátozások, a várakozásoknál magasabb arányú végtörlesztés, illetve az erősebb forintárfolyam miatt valamivel alacsonyabb. A lényeg, hogy ezen a nagyjából 400 milliárd forinton kell “osztozkodnia” a devizahiteleseknek, a bankoknak és az államnak. Hogy milyen arányban, az attól függ, hogy mekkora a kamattörlesztés aránya a következő öt évben a teljes állományon belül. Feltételezésünk szerint közel kétharmad, vagyis a 400 milliárd forintnyi “elmaradt befizetés” harmadát a devizahitelesek, harmadát az állam, harmadát a bankok állják. Más forintárfolyam és más jövőbeni árfolyam mellett természetesen más eredményeket kapunk. Becsléseink szerint az alábbi táblázatnak megfelelően. Ennek időbeli alakulása a bankszektor és az állam szempontjából csökkenő, hiszen egyre kisebb a törlesztőrészleten belül a kamattörlesztés aránya, melynek rögzített árfolyam fölötti részét fele-fele arányban el kell engedniük. A bankszektor számára az új árfolyamrögzítés két ellentétes hatással jár: a következő években kisebb lesz a bankok kamatbevétele, ugyanakkor a vélhetően javuló (illetve tovább nem romló) hitelportfólió miatt céltartalék-képzési kényszerük csökken. Nagyon bizonytalan, e két ellentétes hatás milyen arányban lesz egymással.

12. Mekkora teher az új árfolyamrögzítés az állam számára?

Az állam ötéves terhe a fenti táblázatban szereplő értékekhez képest csak akkor nőhet meg, ha a devizaárfolyamok átlépik a fenti “legmagasabb árfolyamokat”. Más esetekben a fenti táblázat számai a mérvadók azzal a megjegyzéssel, hogy az állam a közszolgák esetében hathavi árfolyamrögzítésnek megfelelő teher átvállalására tett ígéretet. Korábbi cikkünkben bemutatott számításaink szerint ez idén a költségvetésnek 6,6 milliárd forintos terhet jelenthet, amennyiben mind a 70 ezer említett közszolga élne a lehetőséggel.

13. Mennyit nyer az új árfolyamrögzítéssel egy átlagos devizahiteles?

Kérdés, kit tekintünk átlagos devizahitelesnek. Az alábbiakban egy 7 millió forintos fennálló tartozású, 15 éves hátralévő futamidejű, 8%-os hiteldíjjal rendelkező frankhitel esetén mutatjuk be a helyzetet (a felvétel időpontja a számolás szempontjából nem érdekes). A jelenlegi frankárfolyam 240 forint, a gyűjtőszámla feltételezett halmozódási kamata (BUBOR) 7%, a gyűjtőszámla-hitel 2017 utáni díja pedig (forinthitelről van szó!) 12% a feltételezésünkben. Mint látjuk, 240 forintos jövőbeni árfolyam mellett a jelenlegihez képest a példában 9,5%-kal nő a törlesztőrészlet, miközben 632 ezer forintnyi kamattartozást elengedtek az adósnak.

Az első és legegyszerűbb módszer annak megkövetelése, hogy a bankok a lehető legvilágosabban tárják fel a hitelfelvevők előtt a devizaalapú kölcsönök kockázatait, de a devizaalapú hiteleket nyújtó bankoknak magasabb tartalék- és tőkekövetelményeket is előírhatnak.Az EBRD szerint nagyobb óvatosságra lehetne ösztönözni a bankokat annak előírásával, hogy ha a hazai valutaleértékelődésének mértéke túlmegy egy bizonyos határon, a devizahiteleket a bankoknak automatikusan úgy kellene átstrukturálniuk, hogy a havi törlesztési részlet változatlan maradjon.A hatóságok korlátozhatnák a hitelfelvevők által vállalható devizakockázatokat, bizonyos adósi kört akár ki is zárhatnak a devizaalapú lehetőségéből - írja a jelentés.A Transition Report 2009 című elemzés - amely az EBRD tevékenységi területéhez tartozó 29 kelet-európai és közép-ázsiai ország éves haladását méri fel.

Az áruhitelezésnek vissza kell térnie a “klasszikus” formákhoz - , 4-8 hónapos futamidejű akciókkal lehet csak operálni; az ennél hosszabb, esetleg többéves futamidejű “nullás” hitelek óhatatlanul is felelőtlenné tehetik a vásárlókat, márpedig ha kamatot nem is, a törlesztőrészleteket akkor is fizetni kell. Az áruhitelezők kockázatkezelése jelentősen szigorodott az elmúlt hónapokban , miután a legtöbb hitelért folyamodónak már van lakás-, autó- vagy/és személyi hitele, így az áruhitelezők újabban indirekten futják a devizakockázatot, hiszen a törlesztésekben az áruhitel kielégítése rendszerint hátul van a sorban. Amiben ugyanakkor mindkét szakember egyetért: idén jelentősen csökkent a kereskedők által elvárt jutalék összege, a partnerek egyre inkább a kiszolgálás minőségét, gyorsaságát remélik a finanszírozótól. A kereskedők észrevették: ha kevesebb jutalékot kérnek, a kamat is alacsonyabb lehet, ami kedvezően hathat a forgalomra, több és jobb ügyfél kerülhet a rendszerbe .

Pénteken húsz magyarországi fiókját zárja be a Raiffeisen, köztük több olyat is, amelyik kevesebb mint két éve nyílt .A pénzintézet a gazdasági válság következményeként, a tulajdonos által megrendelt racionalizálási program keretében döntött a fiókbezárásról.

A megszűnő egységeken túl a magyarországi hálózatnak 140 fiókja van, további szűkítés nincs napirenden.A bank minden érintett ügyfelét, aki a bezárásra ítélt fiókban számlát nyitott, nagyjából két hónappal korábban értesítette a változásról.A bezárásra ítélt fiókok azon munkatársait, akiket nem tudnak más fiókban vagy területen alkalmazni, a törvényben előírtnál kedvezőbb feltételekkel bocsátják el. A korábban bejelentett 350 fős leépítés keretében a dolgozók egy részével múlt pénteken közölték, hogy számítanak-e a munkájukra. A mostani, második körben érintettekkel együtt 700 munkatársától köszön el a pénzintézet .

A korábbinál ráadásul sokkal szűkebb rétegnek szól. A célcsoportba a 35 év alattiak tartoznak, kizárólag a több gyermekesek esetében terjed ki a korhatár 45 évig. Feltétel még az is, hogy a kölcsönkérő nem rendelkezhet más lakástulajdonnal és más támogatott hitele sem lehet. Az építési költség és a vételár maximált: Budapesten és a megyei jogú városokban 25 millió, egyéb településen 20 millió forint. A hitel összegét ezeknek az értékeknek a felénél maximálták.
Korszerűsítés esetén nincs költséghatár, de a kölcsön minden településen egységesen maximum ötmillió forint lehet. A hiteldíj - amely a kezelési költséget és a kamatot tartalmazza - az állampapírhozam maximum 110 százaléka, plusz három százalék lehet, és amit az ügyfélnek kell fizetnie, az ennek a kamattámogatással csökkentett mértéke. A kamattámogatás függ az állampapírhozam nagyságától, a gyerekek számától és a hitel céljától. Ez korszerűsítéskor az állampapírhozam 40, építés és vásárlás esetén gyerekszámtól függően 50-70 százaléka lehet.

Az FHB október 1-jei indulásra hozza nyilvánosságra a pontos kondíciókat. Annyit azonban már most elmondtak, hogy az új, támogatott, forintalapú lakáshitel kamata és kezelési költsége együtt 6,5 és 9 százalék között lesz. A legdrágább a korszerűsítésre felvett hitel kerül majd, a legolcsóbb pedig a hat vagy több gyermeket nevelők újlakás-vásárlási kölcsöne lesz. Egy háromgyerekes család várhatóan körülbelül 6,5 százalékos kamattal és 1,5 százalékos kezelési költséggel juthat hitelhez. A kétgyermekesek számára 6,7 százalék körüli kamat és 1,5 százalékos kezelési költség várható. Az FHB-nál 1 vagy 5 éves kamatperiódusra lehet számítani. A kamattámogatás a hitel futamidejének első 20 évére vehető igénybe, a hitel futamideje ugyanakkor lehet 30 év is, amelyből akár 5 év is lehet a türelmi idő.

Az OTP Bank felkészült a 2009. október 1-jével induló, állami kamattámogatás mellett nyújtható forinthitelek igénylésének befogadására. A pontos feltételeket azonban egyelőre nem árulták el. Az MKB csak annyit közölt, hogy az új, államilag támogatott forinthitel-konstrukció természetesen náluk is elérhető lesz - az erre vonatkozó kormányrendeletben meghatározott feltételrendszerrel és kondíciókkal. Logikusnak tűnik, hogy a támogatott kölcsönt szinte minden bank kínálja majd, sőt nem zárható ki az sem, hogy ezen a téren komolyabb verseny is kibontakozzon. Tény ugyan, hogy az állam ebben az esetben meglehetősen szűkmarkú, így a bankoknak ezen a terméken elérhető profitja sem túl busás, de a másik serpenyőben talán elég súlyt jelenthet a hosszú távú ügyfélszerzés. Az mindenesetre tény, hogy ez a kölcsön (az érintett felhasználok számára ) a jelenlegi piaci körülmények között elég vonzó feltételű lesz.

A Magyar Bankszövetség elnöke durva leegyszerűsítésnek nevezte azokat a véleményeket, amelyek a jelenlegi magyar válságot a kereskedelmi bankok tevékenységére, elsősorban pedig a devizaalapú hitelezés magas arányára vezetik vissza. Kifejtette: a bankok mellett az egy évtizedes nélkülözés után fogyasztani akaró lakosság vagy az ezt kiszolgáló, súlyosan elhibázott gazdaságpolitika felelősségét is érdemes felvetni a válság vizsgálatakor.Szólt arról is, hogy szerinte a bankároknak a jövőben jóval nagyobb alázattal kell dolgozniuk, az etikai, erkölcsi megfontolásoknak nagyobb szerepet kell kapniuk.