Ezen a téren pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felmérésére a jövőben a hitelezési hajlandóság növelését jelezték. Már 6-7 bank kínál kiemelten forint lakáshitel terméket, ami jól mutatja a piac feléledését . A helyzeten tovább javíthat az MNB jelzáloglevél-vásárlási programja .

Ami lehetővé teszi a bankok számára, hogy hosszabb kamatperiódust alkalmazzanak, és az árakat tovább mérsékeljék. A jegybanki vásárlás konkrét feltételei február végén derülnek majd ki.

Mint kiderült, a jegybank csak addig lesz jelen ezen a piacon, míg nem válik elég élénkké a forgalom. A potenciális adósok lelkesedése azért még korai lenne, az enyhítés ugyanis kizárólag a kamatok terén érvényesül. A nem ár jellegű feltételek tavaly is szigorúak maradtak és ezen a téren nem is terveznek enyhítést a továbbiakban sem a bankok.

Persze ezt a devizahitelezés korlátozásaként ismertté vált márciusban hatályba lépő új rendelkezések sem nagyon teszik lehetővé. Ekkortól lépnek be a devizanemektől függő hitelhányadra vonatkozó előírások a jelzálog-, illetve a gépjármű-hiteleknél. A lakossági hitelpiacot segítheti, hogy 2009 negyedik negyedévében a háztartási hitelportfólió romlása mérséklődött. Ehhez - mint az MNB célzott vizsgálatának eredménye is jól mutatja - jelentősen hozzájárultak a pénzintézetek adóssegítő programjai.

A bankok az ügyfelek fizetőképességének helyreállítását elsősorban a futamidő hosszabbításával és a törlesztő terhek átmeneti (jellemzően 6-12 hónapos), jelentős enyhítésével kívánták elérni. A válaszok alapján megállapítható, hogy a bankok háztartási hitelállományuk átlagosan 2-5 százalékát strukturálták át. Ezek az ügyletek pedig meglehetősen sikeresek voltak. Az előző év végéig ugyanis 80-90 százalékos arányban sikerült az újbóli fizetési késedelembe esést elkerülni. Úgy tűnik viszont, hogy a helyzet csak a lakáshiteleknél javul.

A fogyasztási kölcsönöket még mindig szűk marokkal mérik a bankok, a vállalatoknál pedig szinte csak az kap hitelt, amelynek erre tulajdonképpen nincs is szüksége.

Éppen ezért meg kell vitatni “valamiféle biztosítási díj” kivetését a rendszerszintű kockázatok ellensúlyozására, és a megoldási lehetőségek között szerepelhet, hogy bizonyos illeték terhelje a globális pénzügyi tranzakciókat - mondta a brit kormányfő.A felvetés azonban a jelek szerint előzetes egyeztetés nélkül hangzott el, és váratlanul érte a skóciai St. Andrews kisvárosában rendezett G20-tanácskozás többi részvevőjét. Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter a Sky News hírtelevíziónak adott interjúban gyakorlatilag nyíltan elvetette a brit javaslatot, mondván: az Egyesült Államok ezt a megoldást nem tudja támogatni.Alistair Darling, a vendéglátó brit pénzügyminiszter a G20-tanácskozás után azt mondta: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tanulmányozni fogja a Brown által felvetett pénzügyi tranzakciós adó bevezetésének lehetőségét.

Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója, aki jelen volt a Húszak értekezletén, azonban egyértelműen kijelentette: egy ilyen adófajta bevezetése “számos okból nagyon nehéz … gyakorlatilag lehetetlen”. Strauss-Kahn szerint ugyanis a globális pénzügyi tranzakciókat “nagyon nehéz mérni, így (az ilyen adót) nagyon könnyű kikerülni”.A banki tranzakciók megadóztatásának ötletét James Tobin amerikai közgazdász már az 1970-es évek elején felvetette - az ilyen adóztatási formát azóta is Tobin-adónak hívják -, ám ez az adófajta a piaci szereplők és a politika ellenállása miatt azóta sem terjedt el.

Az első és legegyszerűbb módszer annak megkövetelése, hogy a bankok a lehető legvilágosabban tárják fel a hitelfelvevők előtt a devizaalapú kölcsönök kockázatait, de a devizaalapú hiteleket nyújtó bankoknak magasabb tartalék- és tőkekövetelményeket is előírhatnak.Az EBRD szerint nagyobb óvatosságra lehetne ösztönözni a bankokat annak előírásával, hogy ha a hazai valutaleértékelődésének mértéke túlmegy egy bizonyos határon, a devizahiteleket a bankoknak automatikusan úgy kellene átstrukturálniuk, hogy a havi törlesztési részlet változatlan maradjon.A hatóságok korlátozhatnák a hitelfelvevők által vállalható devizakockázatokat, bizonyos adósi kört akár ki is zárhatnak a devizaalapú lehetőségéből - írja a jelentés.A Transition Report 2009 című elemzés - amely az EBRD tevékenységi területéhez tartozó 29 kelet-európai és közép-ázsiai ország éves haladását méri fel.

Az áruhitelezésnek vissza kell térnie a “klasszikus” formákhoz - , 4-8 hónapos futamidejű akciókkal lehet csak operálni; az ennél hosszabb, esetleg többéves futamidejű “nullás” hitelek óhatatlanul is felelőtlenné tehetik a vásárlókat, márpedig ha kamatot nem is, a törlesztőrészleteket akkor is fizetni kell. Az áruhitelezők kockázatkezelése jelentősen szigorodott az elmúlt hónapokban , miután a legtöbb hitelért folyamodónak már van lakás-, autó- vagy/és személyi hitele, így az áruhitelezők újabban indirekten futják a devizakockázatot, hiszen a törlesztésekben az áruhitel kielégítése rendszerint hátul van a sorban. Amiben ugyanakkor mindkét szakember egyetért: idén jelentősen csökkent a kereskedők által elvárt jutalék összege, a partnerek egyre inkább a kiszolgálás minőségét, gyorsaságát remélik a finanszírozótól. A kereskedők észrevették: ha kevesebb jutalékot kérnek, a kamat is alacsonyabb lehet, ami kedvezően hathat a forgalomra, több és jobb ügyfél kerülhet a rendszerbe .

Pénteken húsz magyarországi fiókját zárja be a Raiffeisen, köztük több olyat is, amelyik kevesebb mint két éve nyílt .A pénzintézet a gazdasági válság következményeként, a tulajdonos által megrendelt racionalizálási program keretében döntött a fiókbezárásról.

A megszűnő egységeken túl a magyarországi hálózatnak 140 fiókja van, további szűkítés nincs napirenden.A bank minden érintett ügyfelét, aki a bezárásra ítélt fiókban számlát nyitott, nagyjából két hónappal korábban értesítette a változásról.A bezárásra ítélt fiókok azon munkatársait, akiket nem tudnak más fiókban vagy területen alkalmazni, a törvényben előírtnál kedvezőbb feltételekkel bocsátják el. A korábban bejelentett 350 fős leépítés keretében a dolgozók egy részével múlt pénteken közölték, hogy számítanak-e a munkájukra. A mostani, második körben érintettekkel együtt 700 munkatársától köszön el a pénzintézet .

A korábbinál ráadásul sokkal szűkebb rétegnek szól. A célcsoportba a 35 év alattiak tartoznak, kizárólag a több gyermekesek esetében terjed ki a korhatár 45 évig. Feltétel még az is, hogy a kölcsönkérő nem rendelkezhet más lakástulajdonnal és más támogatott hitele sem lehet. Az építési költség és a vételár maximált: Budapesten és a megyei jogú városokban 25 millió, egyéb településen 20 millió forint. A hitel összegét ezeknek az értékeknek a felénél maximálták.
Korszerűsítés esetén nincs költséghatár, de a kölcsön minden településen egységesen maximum ötmillió forint lehet. A hiteldíj - amely a kezelési költséget és a kamatot tartalmazza - az állampapírhozam maximum 110 százaléka, plusz három százalék lehet, és amit az ügyfélnek kell fizetnie, az ennek a kamattámogatással csökkentett mértéke. A kamattámogatás függ az állampapírhozam nagyságától, a gyerekek számától és a hitel céljától. Ez korszerűsítéskor az állampapírhozam 40, építés és vásárlás esetén gyerekszámtól függően 50-70 százaléka lehet.

Az FHB október 1-jei indulásra hozza nyilvánosságra a pontos kondíciókat. Annyit azonban már most elmondtak, hogy az új, támogatott, forintalapú lakáshitel kamata és kezelési költsége együtt 6,5 és 9 százalék között lesz. A legdrágább a korszerűsítésre felvett hitel kerül majd, a legolcsóbb pedig a hat vagy több gyermeket nevelők újlakás-vásárlási kölcsöne lesz. Egy háromgyerekes család várhatóan körülbelül 6,5 százalékos kamattal és 1,5 százalékos kezelési költséggel juthat hitelhez. A kétgyermekesek számára 6,7 százalék körüli kamat és 1,5 százalékos kezelési költség várható. Az FHB-nál 1 vagy 5 éves kamatperiódusra lehet számítani. A kamattámogatás a hitel futamidejének első 20 évére vehető igénybe, a hitel futamideje ugyanakkor lehet 30 év is, amelyből akár 5 év is lehet a türelmi idő.

Az OTP Bank felkészült a 2009. október 1-jével induló, állami kamattámogatás mellett nyújtható forinthitelek igénylésének befogadására. A pontos feltételeket azonban egyelőre nem árulták el. Az MKB csak annyit közölt, hogy az új, államilag támogatott forinthitel-konstrukció természetesen náluk is elérhető lesz - az erre vonatkozó kormányrendeletben meghatározott feltételrendszerrel és kondíciókkal. Logikusnak tűnik, hogy a támogatott kölcsönt szinte minden bank kínálja majd, sőt nem zárható ki az sem, hogy ezen a téren komolyabb verseny is kibontakozzon. Tény ugyan, hogy az állam ebben az esetben meglehetősen szűkmarkú, így a bankoknak ezen a terméken elérhető profitja sem túl busás, de a másik serpenyőben talán elég súlyt jelenthet a hosszú távú ügyfélszerzés. Az mindenesetre tény, hogy ez a kölcsön (az érintett felhasználok számára ) a jelenlegi piaci körülmények között elég vonzó feltételű lesz.

A Magyar Bankszövetség elnöke durva leegyszerűsítésnek nevezte azokat a véleményeket, amelyek a jelenlegi magyar válságot a kereskedelmi bankok tevékenységére, elsősorban pedig a devizaalapú hitelezés magas arányára vezetik vissza. Kifejtette: a bankok mellett az egy évtizedes nélkülözés után fogyasztani akaró lakosság vagy az ezt kiszolgáló, súlyosan elhibázott gazdaságpolitika felelősségét is érdemes felvetni a válság vizsgálatakor.Szólt arról is, hogy szerinte a bankároknak a jövőben jóval nagyobb alázattal kell dolgozniuk, az etikai, erkölcsi megfontolásoknak nagyobb szerepet kell kapniuk.

Ennek egyetlen egy problémája volt, mégpedig az, hogy hihetetlenül drága volt. Azt gondolom, hogy viszonylag kevés ember vetemedett arra, hogy ilyen típusú kölcsönben adósodjon el, ezért választották sokan a deviza alapú kölcsönöket. Az elmúlt 1 év rengeteg változást hozott a pénzpiacon, de ezek közül is talán a legfontosabb, hogy a bankok hitelezési politikája átalakult, melynek eredményeként lényegesen kedvezőbb feltételekkel lehet forint alapú kölcsönt felvenni. A bankok részéről ez egy ésszerű döntés, az ügyfelek számára pedig egy jó lehetőség, amennyiben hosszútávon gondolkodnak. A forint alapú hitelek előnyei közül csak néhányat említek meg:
-    nincs árfolyam kockázat, kiszámítható a havi törlesztő részlet
-    mivel egyre több bank kezd forintban hitelezni, ezért élesedő piaci verseny
-    a verseny hatására egyre olcsóbb forint kamatok
-    a kölcsönfelvétel induló költségei között egyre több akció, így egyre olcsóbb a felvétel