A devizahitelek forintalapúvá tételének könnyítésén dolgozik a kormány.
A költségek nagy részét az állam állná, de az adósnak és a bankoknak is hozzá kéne járulniuk. Mivel csökkenne az ország kockázati szintje, ezért IMF források bevonása sem kizárt. Tavaly októberben született egy megállapodás a kereskedelmi bankok és a kormány között arról, hogy a devizahitelek terhei ne szökjenek az égbe. A hitelesek kérhetik a törlesztési futamidő meghosszabbítását vagy a fizetési kötelezettség átmeneti felfüggesztését. Szintén lehetőséggé vált a devizahitelek forintalapúvá tétele, amennyiben az adós nem tudná fizetni a törlesztést a forint árfolyamvesztése miatt. A lehetőséggel mégis kevesen éltek, mivel a cserével csak nagyobb összegű hitelre lehet szert tenni, illetve a forintkamat is lényegesen magasabb a svájci frank alapúnál. A kormány ezen kíván segíteni. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt mondta, hogy az átváltás szükségessége nyilvánvaló, a Pénzügyminisztérium hetek óta tárgyalja az ügyet. Ki fizessen?A fő kérdés, hogy az átváltás költségeit ki állja.
Az előterjesztés szerint a lakáscélú devizahitelek esetében a forintalapra helyezés és a törlesztő részlet maximalizálása a megoldás. Ennek költségein az állam, az adós és a bank osztozna úgy, hogy előbbi vállalná a legnagyobb részt. A kormány így 260 milliárd forint többletkiadással számol, aminek előteremtése nem könnyű. Az egyik változat szerint a magán-nyugdíjpénztárak betétjei jelentenének fedezetet, egy másik pedig IMF forrásokat vonna be. A kormányszóvivő elmondta, hogy elkészült egy előterjesztés, de döntés még nincs, a kormány tovább vizsgálja az anyagot. Emlékeztetett arra: a magas devizaállomány miatt kétféle kockázat van: a hitelfelvevőké és az országé. A vállalatok és a magánszemélyek jelzálog alapú devizaadóssága 2600-2700 milliárd, a szabad felhasználású devizahitelek pedig 2200-2300 milliárd forintra rúgnak.
Ez az 5000 milliárd forint már akkora összeg, hogy az egész országra nézve is kockázatot jelent - tette hozzá. Daróczi Dávid szerint a kormánynak a hitelfelvevőkre és az országra is tekintettel kell lennie, ezért olyan intézkedést tud csak hozni, ami segíti a lakáshitellel rendelkezőket, de nem növeli meg túlzottan az ország kockázatát. Mint mondta, ez azt is jelenti, hogy a kormány csak akkor tud ilyen intézkedést hozni, ha megtalálja ennek a költségvetési forrásait is. Azt sem hagyhatja, hogy egy ilyen döntés megingassa az államháztartás egyensúlyát - közölte. A kormányszóvivő kitért arra: a szakértők elsődleges számításai szerint egy ilyen intézkedés több százmilliárd forintos kiadást jelenthetne az adófizetőknek, ezért a döntés nagyon alapos körültekintést és mérlegelést igényel - szögezte le.
MTI



Kérdezze kollégánkat, segítünk! Azonban kérjük, Ön is vegye figyelembe, hogy részletes hitelajánla- tot, pénzügyi kon- strukciót kizárólag személyes konzultáció után tudunk adni, ezért adatai pontos megadására figyeljen!
Ha szeretné megte- kinteni honlapunk korábbi cikkeit, vá- lasszon egy Önnek tetsző hónapot, vagy használja a keresést oldalunk fejlécében!
Szinte látom Önt ked- ves olvasóm, hogyan aggódik új lakásának, ingatlanának megvá- sárlása előtt. Számta- lanszor kérdezzük ilyenkor magunktól és családunktól, hogy bevállaljunk-e ekkora kockázatot?
Mint azt bizonyára Ön is tudja, a vásárolt ingatlanok után - bizonyos feltételek mellett - ingatlan-adót kell fizetni. 
