A lakástulajdonosok, akik új bérlőt keresnek akár komolyabb árengedményre is kényszerülhetnek.

Emelés kizárva A jelenlegi piaci helyzetben nem képzelhető el a bérleti díjak emelése A statisztikában ugyanakkor még nem látszik jelentős árváltozás, a fővárosban továbbra is 50 ezer forint az alsó lélektani határ, míg vidéken ez akár 30-35 ezer forint is lehet.
A válságban ugyanis a tulajdonosok - a nagy kínálat közepette - mindenképp szeretnék kiadni ingatlanjukat, csökkenteni az üresen állás időszakát, csak hogy bevételhez jussanak.

Emellett az eddig a lakásukat kizárólag barátnak, ismerősnek kiadók is talán jobban hajlanak a kevésbé leinformálható bérlőknek is igent mondani.
Budán évek óta az 1000 euró/100 négyzetméter arány volt a zsinórmérték, ám ezt a piac nem tolerálta, és a hosszú távú bérlő akár 1000-1500 forint/négyzetméteres árat is elérhetett. Ez a mostani euróárfolyammal számolva is csak legfeljebb a fele az elvártnak.
A tömeglakások piacán valóban most indul be a komolyabb áralku-hullám, ami az alsó szegmensben, ahol főként a diákok voltak a bérlők, szeptemberre oda vezethet, hogy a kisebb lakásoknál elérhető lesz az 1000-1500 forint négyzetméterenként  Az alacsonyabb bérleti díj az adózási fegyelemben is fordulatot hozhat, egy kisebb összeget ugyanis könnyebben bevallanak a tulajdonosok.

Azok az újlakás-vásárlók, akik korábban úgy terveztek, hogy a befolyó bérleti díjból fedezik az ingatlanra felvett hitel törlesztőrészletét, most könnyen bajba kerülhetnek.
A kis lakások iránt várhatóan megnő az igény, elsősorban a hitelek drágulásával, a hitelfeltételek szigorodásával összefüggésben, ám ahhoz, hogy ez számottevően emelje a bérleti díjakat, tömeges keresletnövekedés kellene.
Rengeteg a kiadó lakás, aminek következményeként 10-20 százalékos bérletidíj-csökkenés történt. Átlagosan 5-10 ezer forintot tudnak lealkudni a leendő bérlők, akik elsősorban az alacsony rezsijű ingatlanokat keresik, vagyis a távfűtéses lakásokat most nehezebb kiadni.