Az új globális gazdasági hatalmakat is be kell vonni a világgazdaság irányításába - hangsúlyozta az EU pénzügyi biztosa csütörtökön Brüsszelben. “A nemzetközi gazdaságpolitikát nem alakíthatja tovább egy meghitt transzatlanti klub” - fogalmazott Joaquín Almunia, a Brüsszeli Gazdasági Fórum nevű rendezvényen elhangzott beszédében. A feltörekvő hatalmakra - Kínára, Indiára, Brazíliára - utalva megállapította: ha ezek az országok is részt vállalnak a “globális kormányzás” felelősségében, akkor a nemzetközi pénzügyi intézmények is alapvető reformokra szorulnak.
Az OTP hamarosan megállapodást köt az EBRD-vel 200 millió eurós kölcsöntőke folyósításáról - mondta el Csányi Sándor elnök-vezérigazgató az Info Rádió Aréna című műsorában. A Mollal kötött részvénycserés megállapodás már sejtette, hogy az EBRD-vel készülődő megállapodás nem az OTP sajátrészvényeinek megvásárlása formájában, hanem inkább alárendelt kölcsöntőkével juttatja friss forráshoz a magyar bankot. A bank mai közgyűlése előtt Csányi elmondta, szerinte nem hatja meg a befektetőket, hogy mennyi jövedelmet termel egy bank, inkább azt nézik, mennyire likvid a pénzintézet, hogyan tudja a kockázatokat kezelni.
Május 20. án tárgyalja a kormány a 2010-es adótervek majdnem véglegesnek tekinthető verzióját. A kormányfő és a pénzügyminiszter most ismerteti az MSZP-frakcióval az elképzeléseket, amelyekről a Népszabadság tudomást szerzett.
A jelenlegi terv szerint a termőföldeket kivéve minden ingatlan után kellene adót fizetni. A lakások után kevesebbet, az irodák, üdülők, telkek és garázsok után többet. Az adó alapja a számított érték volna - a luxusadónál alkalmazott módszerekkel megegyezően az önkormányzatok határoznák meg egyes övezetek (utcák, kerületek, körzetek) négyzetméterárát, ezt beszorozva az alapterülettel (és korrigálva az épület korával) jönne ki az ingatlan értéke, ami az adó alapját jelenti. (Különbség azonban, hogy az értéket lehetne vitatni - vagyis fel is becsültetheti a tulajdonos az ingatlanja értékét, persze saját költségre).
Feltétlenül szükség van az ingatlanadóra, de annak bevezetésével párhuzamosan csökkenteni kell a jövedelemre rakódó adóterheket - mondta Bokros Lajos, az MDF európai parlamenti listavezetője csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón. A közgazdász szerint az ingatlanadó bevezetésével megszűnhet az országnak jelentős versenyhátrányt okozó iparűzési adó, hiszen az ingatlant terhelő adó nem csak a magánszemélyekre vonatkozna. Bokros Lajos helytelennek nevezte a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) tervezett eltörlését. Szerinte ennek a hozzájárulásnak a megtartására, növelésére és az adóbázis szélesítésére szükség van.
” Már több hiteltanácsadó céggel is tárgyaltunk, mikor ajánlották nekünk Lajost. Az első informális beszélgetés vége után két perccel már tudtuk, hogy Őt fogjuk megbízni. A beszélgetés alatt végig érthetően és nyíltan fogalmazott. Más irodáknál csak a hozzá nem értéssel és mellébeszéléssel találkoztunk!
A megbízások megkötése után az ügyletek gyorsan és zökkenő mentesen zajlottak, a kommunikáció folyamatos és érthető volt! Nekünk csak aláírni kellett a hitelszerződéseket.
A mai napig örülünk annak, hogy találkoztunk Lajossal és Őt bíztuk meg!
Nádiné Tamás Viktória és Nádi András”
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a hitelminőség idei markáns romlását a magyarországi pénzügyi rendszer kiemelt kockázatának tartja. Rácz István vezető közgazdász a PSZÁF sajtótájékoztatóján elmondta: a problémás lakossági hitelek aránya tavaly 2,7-ről 3,3 százalékra emelkedett, az idén március végére pedig 4,2 százalékra. Varga Csaba főigazgató az idei kilátásokról szólva elmondta: a pénzügyi szektor - azon belül főképp a bankok - tőkejövedelmezősége (ROE) az idén várhatóan tovább csökken. Tavaly a ROE a teljes pénzügyi szektorban az előző évi 18,3 százalékról 14,9 százalékra süllyedt, azon belül a bankoké 17,9-ről 14,3 (egyszeri tételek nélkül 10,7) százalékra.
A pénzügyi szolgáltatók tőkehelyzete a főigazgató szerint jelenleg a kielégítőnél jobb, a minimális szabályozói tőkekövetelményhez képest 50 százalékos tartalékuk van. A nehezedő kockázati környezetben azonban jóval nagyobb többlettőkére lehet szükség - mondta.
(MTI)
Elkészült a kormány 2010-es adójavaslata, amely tartalmazza többek közt az értékalapú ingatlanadó bevezetésének módját, az szja alsó sávhatárának 5 millió forintra emelését, és az EVA-kulcs ötszázalékos növekedését. Az MTI információi szerint az új, értékalapú ingatlanadót úgy vezetnék be, hogy az erről szóló első bevallást jövő tavasszal kellene benyújtani. A tervek szerint a nyugdíjasokat nem köteleznék az ingatlanadó megfizetésére, azt “feljegyeznék”, és az örököst terhelné. Az állami intézmények, egyházak teljes egészében mentesülnének e teher alól.
Válságalapot hozna létre a kormány a bajbajutott lakáshitelesek megsegítésére - közölte Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára a keddi kormányszóvivő tájékoztatón. Korózs Lajos kérdésre válaszolva elmondta: az állam átvállalná a lakáshitel-törlesztését azoknak, akik azt nem tudják fizetni. Erről polgárjogi szerződést kötnének, a korábbi tulajdonosok bérlővé válnának, és így az államtól bérelnék tovább ingatlanjaikat. Az államtitkár szerint a szakértők most azon dolgoznak, hogy a bérlők anyagi helyzetük normalizálódása után miként vásárolhatnák vissza a lakásukat.
Nagy különbségeket tárt fel az egyes közép-kelet-európai országok háztartások fogyasztási kiadásait elemezve az osztrák RegioPlan piackutató és tanácsadó cég elemzése - írja az MTI Eco. Az első helyen Szlovénia áll, Magyarország a harmadik, a rangsor végén pedig Ukrajna található. Szlovéniában a havi megélhetésre 1 700 eurót költenek a háztartások, a második helyezett Horvátországban 1000, hazánkban, Csehországban és Lengyelországban 900 és 1000 euró közötti összeg jut a napi kiadásokra. A kevésbé fejlett Románia, Bulgária és Szerbia lakói 4-500, Ukrajna háztartásai pedig 214 eurót költenek havonta. Ausztriában 2007-ben átlagosan 2800 eurót költöttek megélhetésre a háztartások. A kutatás szerint minél kevésbé fejlett egy országokban, a havi költségek annál nagyobb hányadát költik élelmiszerre: az ukránok a 214-ből 116 eurót, azaz kiadásaik 54 százalékát. Románia és Bulgária esetében 40 százalék fölötti, Szerbiában 36 százalék körüli az élelmiszerre költött összegek aránya. A magyarok, horvátok, szlovákok és lengyelek 25, a csehek 20, a szlovénok 17, az osztrákok 18 százalékban költik havi keretüket élelmiszerre. Az elmúlt években jelentősen nőttek a fogyasztói kiadások a közép-kelet-európai országokban, olykor évi 10 százalékkal is, a gazdasági válság azonban jelentősen visszavetette a növekedési ütemet.
Az OTP hamarosan megállapodást köt az EBRD-vel 200 millió eurós kölcsöntőke folyósításáról - mondta el Csányi Sándor elnök-vezérigazgató az Info Rádió Aréna című műsorában. A Mollal kötött részvénycserés megállapodás már sejtette, hogy az EBRD-vel készülődő megállapodás nem az OTP sajátrészvényeinek megvásárlása formájában, hanem inkább alárendelt kölcsöntőkével juttatja friss forráshoz a magyar bankot. A bank mai közgyűlése előtt Csányi elmondta, szerinte nem hatja meg a befektetőket, hogy mennyi jövedelmet termel egy bank, inkább azt nézik, mennyire likvid a pénzintézet, hogyan tudja a kockázatokat kezelni. Megerősítette a korábban közölt 150 milliárd forintos profittervet, s elmondta, a bank akvizíción is gondolkodott az elmúlt időszakban, de úgy vélték, hogy ez nem lenne jó üzenet a befektetők felé.
A tartalomban lapozva is haladhat!