A lakossági devizahitelek csökkentését célzó lépésekhez kért felhatalmazást a kormánytól a Magyar Nemzeti Bank. Simor András jegybankelnök a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank törökországi közgyűlésén arról beszélt, hogy a későbbi gazdasági válságok megelőzése érdekében a jegybank a pénzügyi stabilitást veszélyeztető pénzügyi tevékenységek és termékek felfüggesztését szeretné elérni. Hozzátette, hogy a központi banknak lehetőséget kellene kapnia arra, hogy ha szükségesnek látja, törvénymódosításokat illetve intézkedéseket ajánljon a kormány számára az újabb gazdasági krízis elkerülése illetve hatásainak csökkentése érdekében. Simor András szólt arról is, hogy a Nemzeti Bank egyebek mellett a forinthiteleknél szigorúbb zálogérték- és jövedelmi feltétel bevezetésével csökkentené a devizahitelek vonzerejét.
A jegybank harcba száll a devizahitelek ellen
Magosz: milliárdokat fog kifizetni a bankoknak az állam
A Magosz szerint egy rossz jelzáloghitelezési konstrukció miatt milliárdokat fog kifizetni az állam a bankszektornak. Budai Gyula, a Fidesszel szövetséges szervezet szövetségi igazgatója azzal kapcsolatban állította ezt szombati budapesti sajtótájékoztatóján, hogy a nemzeti földalapkezelő - amely azóta beolvadt a nemzeti vagyonkezelőbe - 2003 és 2007 között több száz olyan földértékesítési szerződést kötött - több milliárd forint értékben -, amelyek esetében a vételárat banki hitelből fizették ki, és jelzálog-szerződések jöttek létre.Közlése szerint ezeknek a szerződések közös ismertetőjele az állam készfizető kezessége arra az esetre, ha a hitelfelvevő nem tudná visszafizetni a vételárat, illetve hogy egy szakképesítés nélküli szakértő felülértékelte a területeket, valamint olyanok vették fel a hitelt, akikről tudható volt, hogy egy-másfél éven belül fizetésképtelenné válnak.Ha az állam ezekben az esetekben készfizető kezességet vállalt, akkor a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek is megérdemelnék ugyanezt - vélekedett.Budai Gyula szerint Oszkó Péter pénzügyminiszternek választ kell adnia arra, tudja-e, hogy a bankok benyújtották a számlát az államnak, illetve hogy milyen költségvetési forrásból fogják kifizetni a pénzintézetek követeléseit.A magoszos szövetségi igazgató egyben felszólította a tárcavezetőt, indítson vizsgálatot, hogy kiderüljön, ki a felelős ezeknek a hitelszerződéseknek a megkötéséért.Hangsúlyozta: álláspontja szerint az egész szerződési konstrukció felveti a csalás tényét, és ha valóban így van - folytatta - “ismét egy olyan csalássorozattal állunk szemben, amely vonatkozásában a pénzügyminiszter úrnak a vizsgálatot követően meg kellene tenni a büntetőfeljelentést”. Budai Gyula jelezte, ha Oszkó Péter nem, akkor a rendelkezésére álló dokumentáció alapján ezt megteszi ő maga.
Sokat fizetnek a pénzünkért a bankok
Továbbra is érdemes bankról bankra hurcolni néhány havonta a megtakarításokat – ha vannak. A bankok 13-15 százalékos akciós kamatokkal csábítanak, ami a várt 4,5 százalékos infláció mellett tisztességes és biztos hozam. Bár számos közgazdász és bankár szerint már elértük, vagy legalábbis megközelítettük a válság mélypontját, és a hazai pénzügyi szférát az utóbbi hónapokban semmiféle sokk nem érte, a kereskedelmi bankok egyre jobban hajtanak a lakossági megtakarításokra. Az akciós betétek átlagos szintje mintha nőtt volna januártól:
Találkozhatunk 13-15 százalékos hozamot ígérő ajánlatokkal is banki honlapokon, igaz, a vonzó kamatokhoz néha többet várnak az ügyféltől pénze elhelyezésénél.
Változást sürget Almunia a világgazdaság irányításában.
Az új globális gazdasági hatalmakat is be kell vonni a világgazdaság irányításába - hangsúlyozta az EU pénzügyi biztosa csütörtökön Brüsszelben. “A nemzetközi gazdaságpolitikát nem alakíthatja tovább egy meghitt transzatlanti klub” - fogalmazott Joaquín Almunia, a Brüsszeli Gazdasági Fórum nevű rendezvényen elhangzott beszédében. A feltörekvő hatalmakra - Kínára, Indiára, Brazíliára - utalva megállapította: ha ezek az országok is részt vállalnak a “globális kormányzás” felelősségében, akkor a nemzetközi pénzügyi intézmények is alapvető reformokra szorulnak.
Bokros: szükség van az ingatlanadóra
Feltétlenül szükség van az ingatlanadóra, de annak bevezetésével párhuzamosan csökkenteni kell a jövedelemre rakódó adóterheket - mondta Bokros Lajos, az MDF európai parlamenti listavezetője csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón. A közgazdász szerint az ingatlanadó bevezetésével megszűnhet az országnak jelentős versenyhátrányt okozó iparűzési adó, hiszen az ingatlant terhelő adó nem csak a magánszemélyekre vonatkozna. Bokros Lajos helytelennek nevezte a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) tervezett eltörlését. Szerinte ennek a hozzájárulásnak a megtartására, növelésére és az adóbázis szélesítésére szükség van.
Nádi András és Nádiné Tamás Viktória
” Már több hiteltanácsadó céggel is tárgyaltunk, mikor ajánlották nekünk Lajost. Az első informális beszélgetés vége után két perccel már tudtuk, hogy Őt fogjuk megbízni. A beszélgetés alatt végig érthetően és nyíltan fogalmazott. Más irodáknál csak a hozzá nem értéssel és mellébeszéléssel találkoztunk!
A megbízások megkötése után az ügyletek gyorsan és zökkenő mentesen zajlottak, a kommunikáció folyamatos és érthető volt! Nekünk csak aláírni kellett a hitelszerződéseket.
A mai napig örülünk annak, hogy találkoztunk Lajossal és Őt bíztuk meg!
Nádiné Tamás Viktória és Nádi András”
Mennyit költünk megélhetésre?
Nagy különbségeket tárt fel az egyes közép-kelet-európai országok háztartások fogyasztási kiadásait elemezve az osztrák RegioPlan piackutató és tanácsadó cég elemzése - írja az MTI Eco. Az első helyen Szlovénia áll, Magyarország a harmadik, a rangsor végén pedig Ukrajna található. Szlovéniában a havi megélhetésre 1 700 eurót költenek a háztartások, a második helyezett Horvátországban 1000, hazánkban, Csehországban és Lengyelországban 900 és 1000 euró közötti összeg jut a napi kiadásokra. A kevésbé fejlett Románia, Bulgária és Szerbia lakói 4-500, Ukrajna háztartásai pedig 214 eurót költenek havonta. Ausztriában 2007-ben átlagosan 2800 eurót költöttek megélhetésre a háztartások. A kutatás szerint minél kevésbé fejlett egy országokban, a havi költségek annál nagyobb hányadát költik élelmiszerre: az ukránok a 214-ből 116 eurót, azaz kiadásaik 54 százalékát. Románia és Bulgária esetében 40 százalék fölötti, Szerbiában 36 százalék körüli az élelmiszerre költött összegek aránya. A magyarok, horvátok, szlovákok és lengyelek 25, a csehek 20, a szlovénok 17, az osztrákok 18 százalékban költik havi keretüket élelmiszerre. Az elmúlt években jelentősen nőttek a fogyasztói kiadások a közép-kelet-európai országokban, olykor évi 10 százalékkal is, a gazdasági válság azonban jelentősen visszavetette a növekedési ütemet.
Kedves Lajos
Szeretném megköszönni mind a saját, mind András nevében mindazt a segítséget, amit a cégetek nyújtott nekünk lakásunk megvásárlásában. Örülök, hogy a sors az utamba irányított Benneteket.
Nagyon meg vagyunk elégedve a közreműködésetekkel: gyorsak, alaposak vagytok és profin intézitek a szükséges teendőket.
Már az elején ismert volt az ügymenet: mi mikor történik és mennyibe fog mindez kerülni, tételesen. Nem voltak váratlanul felmerülő költségek sem.
Nagyon kedvesen és emberien álltok az ügyfélhez, baráti a kapcsolat. Bármi kérdés felmerül, készségesen segítetek.
Remélem, a kapcsolat a jövőben is megmarad és számíthatunk a segítségetekre ha arra kerül sor.
Maradok tisztelettel és baráti üdvözlettel,
Szántó Szilvia és Sólya András
AZ IRODABÉRLŐK ÉVE
Jól járnak azok a bérlők, akiknek idén vagy jövőre jár le az irodabérleti szerződésük, mert hosszabbításkor biztosan jobb feltételeket alkudhatnak ki maguknak. Egyre gyakoribb a szerződések idő közbeni újratárgyalása, sőt a költözést is érdemes megfontolni, mert az új bérlőket kedvezőbb árak, vagy a korábbi feltételekkel pluszszolgáltatások várják. Az idei év jó lehetőséget kínál arra, hogy a cégek szerződésük újratárgyalásával kedvezőbb díjakat alkudjanak ki, vagy a korábbi árért jobb feltételeket kapjanak; például „B” kategóriás irodából „A” kategóriásba költözzenek. Az irodabérleti díjak múlt év óta csökkennek.
Nem várható Kelet-Európa gyorsított euró felvétele.
Nem várható a kelet-európai EU-tagállamok gyorsított euró övezeti felvétele, közölte csütörtökön Londonban kiadott elemzésében a Fitch Ratings. A legnagyobb európai hitelminősítő leszögezte: a térségi országokra általa nyilvántartott szuverén adóskockázati besorolásokban egyáltalán nem szerepel az a várakozás, hogy az uniós hatóságok a jelenlegi gazdasági-pénzügyi nyomásra tekintettel lehetővé tennék ezeknek az országoknak az euró bevezetését a maastrichti felvételi előírások teljesítése nélkül.
A Financial Times nemrégiben közölt értesülése szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy bizalmas elemzésében szorgalmazta a kelet-európai valuták lecserélését az euróra még a térségi gazdaságok formális euró övezeti csatlakozása előtt.
(MTI)
Kérdezze kollégánkat, segítünk! Azonban kérjük, Ön is vegye figyelembe, hogy részletes hitelajánla- tot, pénzügyi kon- strukciót kizárólag személyes konzultáció után tudunk adni, ezért adatai pontos megadására figyeljen!
Ha szeretné megte- kinteni honlapunk korábbi cikkeit, vá- lasszon egy Önnek tetsző hónapot, vagy használja a keresést oldalunk fejlécében!
Szinte látom Önt ked- ves olvasóm, hogyan aggódik új lakásának, ingatlanának megvá- sárlása előtt. Számta- lanszor kérdezzük ilyenkor magunktól és családunktól, hogy bevállaljunk-e ekkora kockázatot? 
Mint azt bizonyára Ön is tudja, a vásárolt ingatlanok után - bizonyos feltételek mellett - ingatlan-adót kell fizetni. 
