Bár a vagyonadó szempontjából összevonni nem lehet az ingatlanokat mégiscsak adózna az állampolgár második, harmadik, illetve sokadik ingatlanja is, csökkenő adómértékkel, így akár az eredetileg tervezett adókulcs is csökkenhetne - ismertette a pénzügyminiszter. Az ATV reggeli műsorában Oszkó Péter kifejtette: a kérdésben nyitottak voltak a szakértői vélemények elfogadására, ezért olyan módosítást nyújtanak be, amely alapján a többi ingatlant is meg lehet adóztatni. Példaként említette, hogy míg az első 30 millió forintig a második például 15 millióig lenne adómentes. Hozzátette: ezzel a megoldással az adókulcs is csökkenhetne.
Többségében a nemzetközi pénzügyek rendbetételének, a fiskális szigorításnak a kérdését tették az első helyre a hét végén a nyolc legjelentősebb gazdasági hatalom (G8) pénzügyminiszterei az olaszországi Leccében folytatott tanácskozásukon. Nyilatkozataikban ugyancsak kiemelt helyen húzták alá a gazdaság fellendítésének ösztönzését.
A parlament ma sürgőséggel tárgyal a lakáshitelesek megsegítésről szóló törvényjavaslatról.A törvény eredeti változatát három hónapja fogadta el a parlament, ám a mai napig nem lépett hatályba, mert Brüsszel nem hagyta jóvá. A mostani módosítások szerint nem csupán a munkanélküli lakáshitel adósok, hanem a munkával (még) rendelkező forint- és a devizahitelesek is igényelhetik az állami kezességet, ha vállalják, hogy a kölcsön folyósításakor első - nem akciós - törlesztőrészlettel megegyező részletet tovább fizetik. A garancia a dolgozók esetében maximum tízmilliós hitelre vehető igénybe, szemben az eredeti jogszabályban a munkanélkülieknek adott húszmilliós limittel.
Az áfaemelés miatt érdemes július elseje előtt lakásvételi szerződést kötni, és lehetőleg a vételár minél magasabb részét előre fizetni.Az, hogy az áfaemelés mekkora terheléssel jár a vásárlók számára, a szerződések időzítésén és a már befizetett előlegek arányán múlik.Ha a vevő az új lakás beszerzéséhez kapcsolódó előleget június 30-ig kifizeti, az összeg még a jelenleg hatályos adókulccsal, vagyis 20 százalékkal adózik. Csak az előleggel le nem fedett ellenérték (a vételár fennmaradó része) esik az új, 25 százalékos áfakulcs alá .
A vagyonadóról szóló törvényjavaslat mellékletében szereplő “irányárak” akár jelentősen is eltérhetnek a tranzakciós átlagáraktól . Igazán rosszul a külvárosi családi házak tulajdonosai járhatnak. Jelentős eltérés van a törvénytervezet által számított ingatlanértékek és a valós piaci árak között .A vagyonadó törvénytervezet szerint az adó alapja a lakóingatlan adóév első napján fennálló forgalmi értéke. Az adó évi mértéke pedig az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó része után 0,35 százalék, az adóalap fennmaradó része után 0,5 százalék. Az ingatlanok számított értékét területileg - kerületenként és megyénként - meghatározott átlagos m2-árból és a hasznos alapterületből, valamint az adott ingatlanfajtára vonatkozó módosító tényezők alapján állapítanák meg. A számítást - ami egyelőre csak tervezet - célszerű akkor is elvégezni, ha az ingatlan forgalmi értékét az adóköteles limit alá becsüljük, hiszen, ha a törvénytervezet alapján 30 millió feletti összeg jön ki, adót kell fizetni.
Jövőre kiterjesztené a kormány az öröklési illeték fizetését az örökölt üzletrészekre is - 35 millió forintosnál nagyobb érték után 21 százalékot -, ami elvileg teljesen logikus, hiszen a tulajdonjogot is megtestesítő értékpapír öröklése után is meg kell fizetni az illetéket. A gyakorlati megvalósítás azonban lehet, hogy okoz majd némi bizonytalanságot a kezdeti időkben.Jövőre kiterjesztené a kormány az öröklési illeték fizetését az örökölt üzletrészekre is. Ez azt jelenti, hogy az úgynevezett első fokú örökösöknek - amennyiben örökölt lakástulajdont és a húszmillió forintos illetékmentességet már kihasználta - 18 millió forint értékig 11 százalék, 18 és 35 millió forint között 15 százalék, 35 millió forint felett pedig 21 százalék illetéket kell fizetniük jövőre.
Csak akkor szünteti meg a kormány jövőre a tételes egészségügyi hozzájárulást, ha lesz vagyonadó - derül ki a parlament előtt lévő törvényjavaslatból. A vagyonadó sorsa pedig azon is múlik, hogy a jövő heti egyeztetéseken meg tud-e állapodni a kormány az MSZP-vel és az SZDSZ-szel a részletekről, mert mindkét párt jelezte, változtatásokat tart szükségesnek a kormány javaslatához képest. Az Országgyűlés kedden kezdi tárgyalni a jövő évi adótörvényeket és a külön előterjesztésként benyújtott vagyonadót is. Utóbbi 2010-től vezetné be az ingatlanok és nagy teljesítményű autók, valamint a vízi- és légi járművek adóját. Ez a javaslat rögzíti azt is, hogy 2010. január 1-től megszűnne a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho).
A miniszterelnök a Kossuth Rádiónak adott interjújában elmondta: kormánya visszafordította a lejtőről az országot, sőt, jövőre akár a legjobban teljesítők közé repítheti. Bajnai Gordon miniszterelnök az Európa Parlamenti választások előestéjén értékelte kormánya első ötven napját, egyúttal elmondta: bármi is legyen a kimenetele a hétvégére meghirdetett voksolásnak, ameddig kormányának parlamenti támogatása akad, ő teszi a dolgát. A miniszterelnök szerint a kormány a legnehezebb döntéseken már túl van, a további takarékossági lépésekkel a lakosságot már nem sújtják.
A munkavállalói oldal szerint meg kellene tartani az adómentes körben az üdülést, az étkezési támogatást, a helyi közlekedést és a beiskolázást. Pataky Péter, a munkavállalói oldal szóvivője, az MSZOSZ elnöke az OÉT pénteki ülésén érthetetlennek nevezte, hogy a munkáltatók önkéntes nyugdíjpénztári befizetése nem került a kedvezményes kategóriába, holott az is az öngondoskodás része. Az adórendszer átalakításának célja - a foglalkoztatás bővítése, az alacsonyabb képzettségűek, megváltozott munkaképességűek munkába állítása - Pataky Péter szerint nem vitatható.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépést a munkavállalói oldal szerint szélesebb körben kellene lehetővé tenni (a javaslat szerint azon magánpénztári tagok léphetnek vissza 2009 végéig, akik 2008. december 31-ig betöltötték az 52. életévüket), továbbá a tervezettnél átfogóbb módosítást tartanának szükségesnek.
(MTI
Bajnai Gordon szerint Magyarországon az emberek félnek az ingatlanadótól, de nagyon sokan megnyugodhatnak, mert a kormány olyan vagyonadót vezet be, amely a lakosság 95 százalékát nem terheli majd. Erről a miniszterelnök a Magyar Televízió Este című műsorában beszélt csütörtökön. Arra a kérdésre, hogy ezt így - figyelembe véve a politikai hullámverést is - megéri-e bevezetni, úgy válaszolt: le kell bontani az évtizedes tabukat a politikai életben, mert az országban éppen ezek miatt nem lehetett haladni az elmúlt években. Bajnai Gordon kiemelte: a vagyonadó tervezett formája igazságos és vállalható.
A tartalomban lapozva is haladhat!
Kérdezze kollégánkat, segítünk! Azonban kérjük, Ön is vegye figyelembe, hogy részletes hitelajánla- tot, pénzügyi kon- strukciót kizárólag személyes konzultáció után tudunk adni, ezért adatai pontos megadására figyeljen!
Ha szeretné megte- kinteni honlapunk korábbi cikkeit, vá- lasszon egy Önnek tetsző hónapot, vagy használja a keresést oldalunk fejlécében!
Szinte látom Önt ked- ves olvasóm, hogyan aggódik új lakásának, ingatlanának megvá- sárlása előtt. Számta- lanszor kérdezzük ilyenkor magunktól és családunktól, hogy bevállaljunk-e ekkora kockázatot? 
Mint azt bizonyára Ön is tudja, a vásárolt ingatlanok után - bizonyos feltételek mellett - ingatlan-adót kell fizetni. 
