Elkészült a kormány 2010-es adójavaslata, amely tartalmazza többek közt az értékalapú ingatlanadó bevezetésének módját, az szja alsó sávhatárának 5 millió forintra emelését, és az EVA-kulcs ötszázalékos növekedését. Az MTI információi szerint az új, értékalapú ingatlanadót úgy vezetnék be, hogy az erről szóló első bevallást jövő tavasszal kellene benyújtani. A tervek szerint a nyugdíjasokat nem köteleznék az ingatlanadó megfizetésére, azt “feljegyeznék”, és az örököst terhelné. Az állami intézmények, egyházak teljes egészében mentesülnének e teher alól.

Magyarország nem áll a csőd szélén - hangsúlyozta a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott nyilatkozatában Oszkó Péter pénzügyminiszter. A német konzervatív napilap szerdai számában megjelent interjúban a miniszter mindenekelőtt a kiadási oldalon elmaradt reformokkal indokolta azt, hogy Magyarországot a térségben különösen erősen sújtja a válság. Úgy vélte, hogy ezeket már évekkel korábban végre kellett volna hajtani. Az elmaradt reformok között említette a regionális összehasonlításban lényegesen magasabb szociális kiadások megkurtítását. Ez okozza azt, hogy a magyar gazdaság kevésbé versenyképes, és a válság erősebben érinti, mint más országokat - tette hozzá.
Barack Obama már látja a reménysugarakat a gazdasági fellendülésre!
főtanácsadója szerint pedig néhány hónapon belül véget ér a gazdaság szabadesése. Az amerikai gazdaság lassacskán a talpra állás jeleit láthatja, még ha továbbra is komoly nyomás alatt is van - mondta Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke. Még mindig nagyon sok dolgunk van - tette hozzá az elnök. Amit most látni kezdtünk, az nem más, mint a remény sugarai - mondta a Fehér Házban újságíróknak Obama, aki Ben Bernanke Fed-elnöktől, Tim Geithner pénzügyminisztertől és Sheila Bairtől, a szövetségi betétbiztosító elnöknőjétől kapott információkat a gazdaság állapotáról.
A lakáshitel-kamattámogatás megvonása a korábban felvett hiteleknél nem szerepel a tervezett intézkedések között
Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt csütörtökön nyilvánosságra hozott elképzelései között szerepel a lakástámogatások, a szociálpolitikai kedvezmény és az állami kamattámogatás felfüggesztése július 1-től. A jelenlegi elképzelések szerint, miután a támogatás visszamenőleges megvonása nagy valószínűséggel alkotmányellenes, így az csak az újonnan felvett lakáshitelekre vonatkozhat. A szociálpolitikai kedvezményeknél még a tervezés szintjén sem dőlt el, hogy azok teljesen megszűnjenek, vagy csak a feltételeiben történjen jelentős szigorítás.
A kamattámogatás éves terhe szakértők szerint tavaly 101 milliárd forint volt, az idén 107,6 milliárdra tervezték. A szociálpolitikai kedvezményre, amelybe beletartozik az úgynevezett teljes és a félszocpol, 2008-ban 26 milliárd, illetve 9 milliárd forintot költött az állam, az idei prognózis 27, illetve 10 milliárd forint.
A lakástámogatások éves terhét a két intézkedés együtt a szakértők szerint mintegy 15 milliárd forinttal csökkentheti az idén (félév alatt), jövőre pedig már több mint 30 milliárd forinttal, miközben a hatás hosszabb távon megsokszorozódik.
(MTI)
A feltörekvő piacokkal szemben javuló hangulatnak köszönhetően emelkedtek a térségbeli devizák árfolyamai, így a forinté is: az euró 299,36 forint volt csütörtök reggel kilenc órakor a bankközi kereskedelemben, szemben a szerda délutáni 304,57 forinttal. Szerdán erősödtek a térség devizái a növekvő befektetői bizalomnak köszönhetően.
Részben néhány sikeres kötvényaukció - elsősorban a lengyelországi -, részben az a remény, hogy a legerősebb gazdaságok összefognak a válságból kivezető út megkeresésében, valamint az Egyesült Államok elnökének a feltörekvő gazdaságok megsegítése melletti kiállása erősítette meg a befektetői bizalmat.
A forint árfolyama szempontjából meghatározó tényező lesz egyrészt az Európai Központi Bank kamatdöntése, ami csökkentés esetén a forint kamatprémiumának növekedése révén megdrágítja a forint elleni spekulációt. Támogathatják a kurzust a G20 tanácskozásról érkező kedvező hírek. Mindezek függvényében a forint tartósan is átlépheti a 300 forintos euró árfolyamot a kereskedők szerint, amennyiben belpolitikai fejlemények ezt nem akadályozzák meg.
A devizahitelek forintalapúvá tételének könnyítésén dolgozik a kormány.
A költségek nagy részét az állam állná, de az adósnak és a bankoknak is hozzá kéne járulniuk. Mivel csökkenne az ország kockázati szintje, ezért IMF források bevonása sem kizárt. Tavaly októberben született egy megállapodás a kereskedelmi bankok és a kormány között arról, hogy a devizahitelek terhei ne szökjenek az égbe. A hitelesek kérhetik a törlesztési futamidő meghosszabbítását vagy a fizetési kötelezettség átmeneti felfüggesztését. Szintén lehetőséggé vált a devizahitelek forintalapúvá tétele, amennyiben az adós nem tudná fizetni a törlesztést a forint árfolyamvesztése miatt. A lehetőséggel mégis kevesen éltek, mivel a cserével csak nagyobb összegű hitelre lehet szert tenni, illetve a forintkamat is lényegesen magasabb a svájci frank alapúnál. A kormány ezen kíván segíteni. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt mondta, hogy az átváltás szükségessége nyilvánvaló, a Pénzügyminisztérium hetek óta tárgyalja az ügyet. Ki fizessen?A fő kérdés, hogy az átváltás költségeit ki állja.
Összesen több mint 500 milliárd forint összegben nyújt kölcsönt az állam az OTP-nek és a Földhitel és Jelzálog Banknak a vállalati és a lakossági hitelezési affinitás bővítése érdekében. Az OTP 400 milliárd, az FHB 120 milliárd forint összegű hitelhez jut, amelyből az OTP 200 milliárdot vállalkozásokhoz köteles kihelyezni. A hitelek kockázatát és tőkeszükségleteit a bankok vállalják. Az állam a felügyelő bizottságokba és audit-bizottságokba egy-egy tagot delegál, akik felügyelik a hitelkihelyezéseket. A hitelek piaci kamatozásúak lesznek, de a két bank csak minimális tőkeköltséget számol fel a benchmark plusz 250 bázispontos kamatra (Magyarország kockázati felára ennek duplája körül van).
A hitelek hároméves futamidejűek lesznek - derült ki a Pénzügyminisztérium sajtótájékoztatóján. Erre a közelmúltban módosított államháztartási törvény ad lehetőséget, amelynek értelmében a Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézetek juthatnak kölcsönhöz.
A külföldi anyabankok leánybankjai nem tervezik hitelezési tevékenységük szűkítését.
Magyarország eddig jól teljesítette a hitelszerződés feltételeit - mondta James Morsink, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyar missziójának vezetője szerdai washingtoni telefonos sajtókonferenciáján. Mint fogalmazott, jónak ítéli azt, ahogyan Magyarország teljesítette az IMF készenléti hitelszerződésben vállalt feltételeket, a romló gazdasági kilátások és a kitartó pénzügyi piaci nyomás ellenére. Az IMF igazgatósága március 25-i ülésén megállapította, hogy Magyarország teljesítette a második részlet lehívásához kapcsolódó kritériumokat, és a 2.107,5 millió SDR* összeg - mintegy 2,5 milliárd euró - lehívhatóvá vált.
Az amerikai kormány ma ismerteti, hogyan szabadítaná meg a bankokat rossz hiteleiktől.
Magyar idő szerint ma kora délután ismerteti az washingtoni pénzügyminisztérium azt a tervet, amelynek célja a pénzügyi rendszer megtisztítása a rossz hitelektől. A válság elleni hat hónapos harc egyik legfontosabb lépésének tartott elképzelés lényegét már közölték: magántőkét akarnak bevonni az akcióba és piaci módszereket alkalmaznak a kockázatos kölcsönök árának meghatározására.
Másként fogalmazva az állam magánbefektetőknek fog támogatást adni a mérgező hitelek felvásárlásához, mégpedig a tegnap kiszivárogtatott információk szerint kezdetnek 75-100 milliárd dollárt, majd az eredmények értékelése után esetleg még többet. A cél legalább 500 milliárd dollárnyi rossz hitel - elsősorban a hitelválságot kirobbantó bedőlt vagy bedőléssel fenyegető másodlagos jelzáloghitel - kiemelése a bankrendszerből, de ez elmehet akár 1000 milliárdig is.
Thomas Mirow, az EBRD elnöke , az Európai Bizottságot arra szólította fel, hogy vegye fontolóra az euró övezethez való csatlakozás idejének lerövidítését. “Az Európai Bizottságnak világos szolidaritási jelzést kellene küldenie a kelet-európai országoknak” - fogalmazott az elnök . Mirow ezzel összefüggésben úgy vélte: kívánatos lenne például a felvételre való várakozás időtartamának a jelenlegi két évről egy évre történő lerövidítése a stabilitási paktumban előirányzott adósságkritériumok betartása mellett. Egy ilyen lépés összességében hozzájárulna Kelet-Európa stabilizálásához - hangoztatta az EBRD elnöke.
A tartalomban lapozva is haladhat!