A bank szerint a kelet-európai államoknak meg kellene fontolniuk a deviza alapú hitelezés korlátozását, esetleg bizonyos adósi kör kizárásával.A devizaalapú hitelezés szabályozását, sőt bizonyos esetekben korlátozását is meg kellene fontolniuk a kelet-európai gazdaságoknak - áll a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által az átalakuló térségről hétfőn kiadott éves jelentésben.

A bankok egy része még titkolja, milyen új lakáshitel termékkel indul ősszel. Persze nem zárható ki az sem, hogy egyelőre inkább csak a piacot és egymást figyelik, és csak azután döntik el, mit is lépnek.Az eligazodást némiképp nehezíti, hogy - még a nyáron bejelentettek szerint - október 1-jétől ismét lehet állami támogatás mellett lakáshitelt felvenni. A bankok egy része nyilvánvalóan az erre szolgáló konstrukciót is új termékként hirdeti, pedig ez a támogatás a nyomába se ér a régebbinek, a felhasználása meglehetősen korlátozott.A kölcsönt nem lehet használt lakás vásárlásához, csak új lakás építésére és vásárlására, valamint korszerűsítésre felvenni.

A deviza alapú hitelt felvevő magyarok csaknem fele úgy ítélte meg áprilisban, hogy komoly problémát jelent majd számára hitelének visszafizetése. A felmérés  magyarországi 18-59 éves lakosság körében végezték február és április között, havonta 800 ember megkérdezésével.

Az eredményekből kiderül, hogy márciushoz képest áprilisban valamelyest javult a magánhitelek visszafizetési esélyének megítélése a lakosság körében. Márciusban még a megkérdezettek 64 százaléka vélte úgy, hogy komoly gondot okoz majd számára a törlesztés, míg 6 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem fog tudni törleszteni. Februárban azonban még csak 44 százalék ítélte meg úgy, hogy komoly gondot okoz a fizetés, és 8 százalék gondolta azt, hogy nem fog tudni törleszteni.

A piackutatók szerint a pesszimisták aránya márciusról áprilisra egyrészt a forint erősödése miatt csökkent. Közrejátszhat továbbá a pozitív változásban, hogy a bankoknál lehetővé vált egy-egy kölcsön futamidejének meghosszabbítása.  A magyarországi munkalehetőségeket meglehetősen pesszimistán ítélik meg a magyarok. A következő tizenkét hónap munkalehetőségeit a válaszadók 94 százaléka látta rossznak vagy nem túl jónak márciusban, és 92 áprilisban. A személyes anyagi helyzet, vásárlásra való alkalmas időszak és munkalehetőségek mutatóit magában foglaló fogyasztói bizalmi index áprilisban 3 ponttal, 40 pontra emelkedett márciushoz képest.

Hosszú vita után a Magyar Bankszövetség elnökségi ülése szerdán elfogadta azt a banki szakértők által kidolgozott javaslatot, amely az egyoldalú szerződésmódosításokat korlátozó magatartáskódex alapja lehet. A miniszterelnök és a bankok vezetőinek júliusi egyeztetésén még arról volt szó, hogy a kódex az egyoldalú szerződésmódosításokról szól majd.

Júliusban a háztartások új euró alapú lakáscélú hiteleinek szerződéses értéke enyhén emelkedett, a forint alapúaké kismértékben csökkent, míg a svájci frank alapúaké az előző havi, nagyon alacsony szinten maradt. Az MNB adatai szerint júliusban a lakáscélú hitelek állománya 3.876 milliárd forint volt, szemben a júniusi 3.936 milliárd forinttal.