Jóváhagyta az Európai Bizottság hétfőn a magyar lakáshitel-támogatási programot, amelynek célja a jelenlegi gazdasági visszaesés által sújtott lakástulajdonosok segítése.Mint Brüsszelben kiadott közleményében az Európai Unió végrehajtó testülete emlékeztetett rá, a program értelmében a magyar állam úgynevezett áthidaló kölcsönökre vállal kezességet, amelyekből a tulajdonosok – legfeljebb két éven keresztül – az eredeti lakáscélú kölcsön havi részleteinek egy hányadát törleszthetik.
Jövő évtől adót kell fizetni a nagyértékű lakás, hajó, repülő és személyautó után, az ingatlandó három kulcsos lesz. A parlament 195 igen, 165 nem és 1 tartózkodás mellett fogadta el az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvényjavaslatot. Az új adót az APEH szedi be, az adózóknak önbevallást kell készíteniük. Adómentes lesz a tulajdonos által lakott 30 millió forintnál nem drágább, és egy második, legfeljebb 15 millió forintot érő lakás. Az ingatalnadó három kulcsos: 0-30 millió Ft-ig 0,25 százalék, 30-50 millió Ft között 0,35 százalék. 50 millió Ft felett 0,5 százalék. A törvény tartalmazza azt is, hogy 2010-től megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho).A vagyonadót az MSZP frakciójából ketten nem szavazták meg, Laboda Gábor és Mécs Imre.
Mintegy 172,5 milliárd forintos megtakarítást jelent a jelenlegi lakástámogatási rendszer megszüntetése, az új kamattámogatási rendszer költségvetési forrásigénye pedig 2009-2011 között, évente - nem kumulatívan számolva - nem haladja meg a 2,5-3 milliárd forintot - ismertette Szollár Domokos kormányszóvivő a csütörtöki tájékoztatón Budapesten. Az idén a támogatások július 1-jei felfüggesztésével számolva 25,6 milliárd forint, 2010-ben évi 68,6 milliárd forint, 2011-ben pedig évi 78,3 milliárd forint a költségvetési megtakarítás. Akik 2009. június 30-ig nyújtják be az igénylésüket, vagy már jelenleg is részesülnek valamilyen típusú lakástámogatásban, ők továbbra is megkapják a támogatást.
A parlament elfogadta a lakáshitelesek megsegítéséről szóló törvényjavaslat módosítását. A törvény szerint nemcsak a munkanélküliek, hanem bárki igénybe veheti lakáshiteléhez az állami garanciát.Hosszú ideje nem látott egyetértés alakult ki a parlamentben a lakáshitelesek megsegítését célzó törvény kapcsán, amit jelez már a sürgős tárgyalás módja, illetve az, hogy a módosító javaslatokat a MSZP-s és Fideszes képviselők együtt nyújtották be, majd végül a Fidesz kivonulása után az MDF-fel szavazták meg a szocialisták.
Bár a vagyonadó szempontjából összevonni nem lehet az ingatlanokat mégiscsak adózna az állampolgár második, harmadik, illetve sokadik ingatlanja is, csökkenő adómértékkel, így akár az eredetileg tervezett adókulcs is csökkenhetne - ismertette a pénzügyminiszter. Az ATV reggeli műsorában Oszkó Péter kifejtette: a kérdésben nyitottak voltak a szakértői vélemények elfogadására, ezért olyan módosítást nyújtanak be, amely alapján a többi ingatlant is meg lehet adóztatni. Példaként említette, hogy míg az első 30 millió forintig a második például 15 millióig lenne adómentes. Hozzátette: ezzel a megoldással az adókulcs is csökkenhetne.
A parlament ma sürgőséggel tárgyal a lakáshitelesek megsegítésről szóló törvényjavaslatról.A törvény eredeti változatát három hónapja fogadta el a parlament, ám a mai napig nem lépett hatályba, mert Brüsszel nem hagyta jóvá. A mostani módosítások szerint nem csupán a munkanélküli lakáshitel adósok, hanem a munkával (még) rendelkező forint- és a devizahitelesek is igényelhetik az állami kezességet, ha vállalják, hogy a kölcsön folyósításakor első - nem akciós - törlesztőrészlettel megegyező részletet tovább fizetik. A garancia a dolgozók esetében maximum tízmilliós hitelre vehető igénybe, szemben az eredeti jogszabályban a munkanélkülieknek adott húszmilliós limittel.
Az áfaemelés miatt érdemes július elseje előtt lakásvételi szerződést kötni, és lehetőleg a vételár minél magasabb részét előre fizetni.Az, hogy az áfaemelés mekkora terheléssel jár a vásárlók számára, a szerződések időzítésén és a már befizetett előlegek arányán múlik.Ha a vevő az új lakás beszerzéséhez kapcsolódó előleget június 30-ig kifizeti, az összeg még a jelenleg hatályos adókulccsal, vagyis 20 százalékkal adózik. Csak az előleggel le nem fedett ellenérték (a vételár fennmaradó része) esik az új, 25 százalékos áfakulcs alá .
A vagyonadóról szóló törvényjavaslat mellékletében szereplő “irányárak” akár jelentősen is eltérhetnek a tranzakciós átlagáraktól . Igazán rosszul a külvárosi családi házak tulajdonosai járhatnak. Jelentős eltérés van a törvénytervezet által számított ingatlanértékek és a valós piaci árak között .A vagyonadó törvénytervezet szerint az adó alapja a lakóingatlan adóév első napján fennálló forgalmi értéke. Az adó évi mértéke pedig az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó része után 0,35 százalék, az adóalap fennmaradó része után 0,5 százalék. Az ingatlanok számított értékét területileg - kerületenként és megyénként - meghatározott átlagos m2-árból és a hasznos alapterületből, valamint az adott ingatlanfajtára vonatkozó módosító tényezők alapján állapítanák meg. A számítást - ami egyelőre csak tervezet - célszerű akkor is elvégezni, ha az ingatlan forgalmi értékét az adóköteles limit alá becsüljük, hiszen, ha a törvénytervezet alapján 30 millió feletti összeg jön ki, adót kell fizetni.
Jövőre kiterjesztené a kormány az öröklési illeték fizetését az örökölt üzletrészekre is - 35 millió forintosnál nagyobb érték után 21 százalékot -, ami elvileg teljesen logikus, hiszen a tulajdonjogot is megtestesítő értékpapír öröklése után is meg kell fizetni az illetéket. A gyakorlati megvalósítás azonban lehet, hogy okoz majd némi bizonytalanságot a kezdeti időkben.Jövőre kiterjesztené a kormány az öröklési illeték fizetését az örökölt üzletrészekre is. Ez azt jelenti, hogy az úgynevezett első fokú örökösöknek - amennyiben örökölt lakástulajdont és a húszmillió forintos illetékmentességet már kihasználta - 18 millió forint értékig 11 százalék, 18 és 35 millió forint között 15 százalék, 35 millió forint felett pedig 21 százalék illetéket kell fizetniük jövőre.
Csak akkor szünteti meg a kormány jövőre a tételes egészségügyi hozzájárulást, ha lesz vagyonadó - derül ki a parlament előtt lévő törvényjavaslatból. A vagyonadó sorsa pedig azon is múlik, hogy a jövő heti egyeztetéseken meg tud-e állapodni a kormány az MSZP-vel és az SZDSZ-szel a részletekről, mert mindkét párt jelezte, változtatásokat tart szükségesnek a kormány javaslatához képest. Az Országgyűlés kedden kezdi tárgyalni a jövő évi adótörvényeket és a külön előterjesztésként benyújtott vagyonadót is. Utóbbi 2010-től vezetné be az ingatlanok és nagy teljesítményű autók, valamint a vízi- és légi járművek adóját. Ez a javaslat rögzíti azt is, hogy 2010. január 1-től megszűnne a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho).
A tartalomban lapozva is haladhat!