Május 20. án tárgyalja a kormány a 2010-es adótervek majdnem véglegesnek tekinthető verzióját. A kormányfő és a pénzügyminiszter most ismerteti az MSZP-frakcióval az elképzeléseket, amelyekről a Népszabadság tudomást szerzett.
A jelenlegi terv szerint a termőföldeket kivéve minden ingatlan után kellene adót fizetni. A lakások után kevesebbet, az irodák, üdülők, telkek és garázsok után többet. Az adó alapja a számított érték volna - a luxusadónál alkalmazott módszerekkel megegyezően az önkormányzatok határoznák meg egyes övezetek (utcák, kerületek, körzetek) négyzetméterárát, ezt beszorozva az alapterülettel (és korrigálva az épület korával) jönne ki az ingatlan értéke, ami az adó alapját jelenti. (Különbség azonban, hogy az értéket lehetne vitatni - vagyis fel is becsültetheti a tulajdonos az ingatlanja értékét, persze saját költségre).

A devizahitelek forintalapúvá tételének könnyítésén dolgozik a kormány.

A költségek nagy részét az állam állná, de az adósnak és a bankoknak is hozzá kéne járulniuk. Mivel csökkenne az ország kockázati szintje, ezért IMF források bevonása sem kizárt. Tavaly októberben született egy megállapodás a kereskedelmi bankok és a kormány között arról, hogy a devizahitelek terhei ne szökjenek az égbe. A hitelesek kérhetik a törlesztési futamidő meghosszabbítását vagy a fizetési kötelezettség átmeneti felfüggesztését. Szintén lehetőséggé vált a devizahitelek forintalapúvá tétele, amennyiben az adós nem tudná fizetni a törlesztést a forint árfolyamvesztése miatt. A lehetőséggel mégis kevesen éltek, mivel a cserével csak nagyobb összegű hitelre lehet szert tenni, illetve a forintkamat is lényegesen magasabb a svájci frank alapúnál. A kormány ezen kíván segíteni. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt mondta, hogy az átváltás szükségessége nyilvánvaló, a Pénzügyminisztérium hetek óta tárgyalja az ügyet. Ki fizessen?A fő kérdés, hogy az átváltás költségeit ki állja.

A Versenyhivatal szerint nem várható jelentős áremelkedés hitelfronton az egyoldalú szerződésmódosítást korlátozó törvény hatására.

A szigorítást igencsak szorgalmazó Gazdasági Versenyhivatal (GVH) furcsállja, hogy az ügyfelek érdekeit védő és a verseny számára kedvező törvénymódosítás miatt a Magyar Bankszövetség kommunikációjában azzal riogat: a fogyasztók az eddigieknél nehezebben jutnak majd hitelhez és többet kell fizetniük a nekik folyósított kölcsönökért. Kiemelték azt is, hogy a GVH elemzései szerint a magyar kamatfelárak nemzetközi összehasonlításban még régiós (cseh, lengyel és szlovák) szinten is meglehetősen magasak.

Az akciók, ajándékok és az árcsökkentés mellett az épülő lakások kisebbekre osztása is felzárkózott az értékesítésösztönző eszközök mellé. égy-öt év után újra a kislakások irányába tolódik a piac - állítják az Otthon Centrum (OC) elemzői, és ez tendencia a minőségi lakások terén is jelentkezik.

A pénzügyi válság okozta hitelszűke miatt csökkent a hitelből vásárlók száma, nőtt a szükséges önerő, eltűntek az eddig nagy számban jelen lévő külföldi vevők, hosszabb lett a lakásvásárlási folyamat és nagyobb számban jelentek meg azok a készpénzes vevők, akik biztos befektetési lehetőséget látnak egy-egy ingatlanban.

Gyakran merül fel ügyfeleim részéről az a kérdés, hogy vásároltak egy telket és építkezni szeretnének, de az építkezésre vagy egyáltalán nem, vagy kevés pénzük maradt. Ennek oka, hogy sok ember fejében fordul az meg, hogy telket vesznek, az építkezéshez pedig majd kölcsönt vesznek föl.

A probléma ott jelentkezik, amikor először mennek érdeklődni különböző pénzintézetekhez hogy tájékozódjanak, és azt a választ kapják, hogy ez így nem működik, vagy ahhoz hogy pénzt kapjanak, jussanak el készültségi fokban 30-50%-ra saját erőből.