Elkészült a magáncsődről szóló kormányzati tervezet, amely azokon a családokon segítene, akik nem tudják fizetni a hiteleiket. A magáncsőd nem jelenthet megoldást minden bajba jutott családnak, főként azok élhetnek majd vele, akiknek van valamekkora vagyonuk. Az igazságügyi tárca szerint az erről szóló jogszabály 2010-ben léphetne hatályba. Elkészült a magáncsőd intézményének tervezete, amellyel azokon a családokon szeretne segíteni a kormány, akik nem tudják tovább fizetni a hiteleiket. A törvény a várakozások szerint már jövőre hatályba léphet. A jogintézmény független a devizahitelesek egyszeri megsegítését célzó újabb javaslatoktól.

A magáncsőd nem jelenthet megoldást minden bajba jutott családnak, főként azok az adósok élhetnek vele, akiknek van valamekkora vagyonuk, büntetlen előéletűek, és rosszhiszemű magatartásukkal nem akadályozták a hitelezői követelések érvényesítését. Akit többször feketemunkán kaptak vagy feketén alkalmazott másokat, szintén nem élhet a lehetőséggel. További feltétel, hogy az adós és a vele egy háztartásban élők csak tízévente egyszer kezdeményezhetnek ilyen eljárást. Viszont - a korábbi tervekkel ellentétben - nem csak a munkanélküliek élhetnek a magáncsőddel.

A tervezet szerint a magáncsődnek két altípusa lenne, és az adós dönthetné el, melyiket választja. Az első a hitelezőkkel kötött megállapodáson alapul. Ebben az esetben az adóst az eljárás kezdetétől moratórium védené a végrehajtástól. A hatóság által kijelölt vagyongondnok szervezésében az adós és a hitelezők közt egyeztetés lenne, ahol a hitelezők döntenek, hogy hozzájárulnak-e a tartozások átütemezéséhez. Ha hozzájárulnak, akkor az új megállapodás szabályai szerint folytatódhat a tartozások rendezése.
A másik megoldáshoz nem kell a hitelezők beleegyezése. Ebben az esetben az adós az eljárás ötéves időtartama alatt a vagyongondnokra ruházza át a vagyona feletti rendelkezési jogot.

A vagyongondnok pedig ebből először kifizeti a tartozások 25 százalékát, majd az adós befolyó jövedelmeiből folyamatosan törleszt öt évig. Ha az adósnak nincs munkája, kötelezettséget vállal arra, hogy részt vesz a vagyongondnok által megjelölt továbbképzéseken, eleget tesz álláskeresési kötelezettségének. Az ötéves időszak végén pedig kérheti, hogy a fennmaradt tartozások alól felmentést kapjon. Erről a tervezet szerint bíróság döntene.

A tervezet nem tesz különbséget a hitelezők között. Ami az eljáró hatóságot, illetve a vagyongondnokokat illeti, Gadó Gábor Igazságügyi Minisztérium szakállamtitkára szerint a tárca Igazságügyi Hivatala megfelelő háttér lehet. A bíróságok kisebb - főleg jogorvoslati - szerepet kapnának. Vagyongondnok pedig felszámolókból, vagyonfelügyelőkből, bírósági végrehajtókból lehetne.
 

Ez egyelőre csak egy szakmai vitaanyag, ami változhat, és legkorábban áprilisban kerül a kormány, majd a parlament elé, és 2010-ben léphetne hatályba. A magáncsődről 2001-ben készült már egy törvénytervezet, de végül nem került a kormány elé. 2004-ben Göncz Kinga a szociális tárca államtitkáraként kezdeményezte újra a bevezetését, ami megint nem történt meg. Többször szorgalmazta Szabó Máté ombudsman is, aki szerint a hajléktalanná válás megelőzésében fontos segítség lehet.